HOMÉROSZ: ODÜSSZEIA

Műfaja: Eposz

Az Iliász folytatása

Keletkezése: i.e. 800 körül íródott (500 évvel a trójai háború után)

Összefoglalás: a trójai háború után Odüsszeusz viszontagságos hazatérését foglalja össze. A 10 évig tartó haza utat 40 napba sűríti a szerző, a többit elbeszélésekből, utalásokból tudjuk. Ezek a főhőstől és a katonáktól származnak, ezért személyesebbek, szubjektívebbek. Érdekesség, hogy maga a címszereplő az ötödik énekig meg sem jelenik. Pallasz Athéné mozgatja a szálakat istenek és emberek (pl. a főhős fia) között, hogy megtalálják Odüsszeuszt.

Főhős: Odüsszeusz – a kor eszménye: okos, kíváncsi, művelt, találékony, bátor, erős és jó harcos. Fontos, hogy nem csak felvállalja a sorsát (Akhilleusz), hanem alakítja is.

Gondolatvilága: itt már nem csak az erő és a harc a fontos tényező, mint az Iliászban Akhilleusznál, hanem előtérbe kerül a leleményesség. Itt ismerjük meg a faló történetét, mely Odüsszeusz ötlete volt, s melynek segítségével bevették Tróját. Ebből is látható, hogy a város elfoglalásához már nem a nyers erő, hanem az ész szükségeltetett. Ez a kor eszményképének a változását is mutatja. A hajós történettel egybecseng a kereskedelem, hajózás fejlődése is.

A mű 12110 sor, hexameterben megírva, 24 énekre tagolva.

Szerkezete: bonyolultabb, mint az Iliászé. Időben, térben többet foglal magában, a cselekményt is két szálon vezeti, nem lineárisan. Keverednek mesés és valóságos helyszínek.

Istenek: kevesebbszer jelennek meg, mint az Iliászban. Alakítják még az ember életét, de már nem olyan drasztikusan, nem megváltoztathatatlanul. Inkább szemlélők. A Végzet sem istenként jelenik meg, hanem az emberek jellemében, lelkében.

Kalandjai: A 9., 10., 11. és 12. ének tartalmazza Odüsszeusz kalandjait. Az író itt a hősnek adja át a szót. A kalandok időrendi sorrendben vannak. A helyszín, ahol Odüsszeusz bolyongott, földrajzilag nem meghatározható.

A 10 kaland:

1. Kikónok földje
2. Lótuszevők szigete
3. Küklopszok szigete
4. Szelek királyának szigete (Aiolosz úszó szigete)
5. Emberevő óriások szigete
6. Kirké istennő szigete (aki a varázslónő házába lép, azt ő disznóvá változtatja)
7. Alvilág (jóslatot kap Odüsszeusz)
8. Szirének szigete
9. Szkülla, a tengeri (hatfejű, tizenkét lábú) szörny szigete
10. Napisten szigete (a Napisten teheneit megeszik, a társak egy része odavész)

Események:

1. Ének:

Trója ostromlói mind hazatértek, kivéve Odüsszeuszt, aki sok kalandot megért, s közben elvesztette társait. Ogüigé szigetén rekedt Kalüpszó nimfa fogságában, s bár az istenek megkönyörültek rajta, Poszeidon még mindig haragos, mert Odüsszeusz megölt fiát, Küklopszt. Az istenek Hermészt elküldik a nimfához, hogy elengedje Odüsszeuszt, míg Athéné Télemakhoszhoz megy Ithakába, hogy bátorítsa.

Ithaka: Télemakhosz házát kérők árasztják el. Meg akarják kérni Pénelopénak, Odüsszeusz feleségének a kezét, gondolván, hogy ura már halott. Athéné álruhában azt tanácsolja, hogy kergesse el a kérőket, mert apja hamarosan hazatér, és elküldi Nesztórhoz, valamint Menelaószhoz.

2. Ének:

Ithaka: Télemakhosz panaszkodik az ithakaiaknak, hogy a kérők kieszik a vagyonából. Antinoosz, a kérők vezére megokolja ottlétüket: Pénelopé azt ígérte három éve, hogy ha megkötötte Odüsszeusz halotti leplét, választ a kérők közül. Azonban a nappal megkötött leplet éjjel visszabontotta. Mivel Télemakhosz nem tud megegyezni ellenfeleivel, Zeusz két sas madarat küld jelként. Halitherész Masztoridész megjósolja Odüsszeusz visszatérését. Télemakhosz elindul megkeresni apját, de előtte lelkére köti Eurükleiának, Odüsszeusz volt dajkájának, a ház cselédjének, hogy anyjának 12 napig nem mondja el ezt. Athéné álruhában elkíséri.

3. Ének:

Pülosz: Nesztórhoz érkezik Télemakhosz, aki épp áldozat mutat be Poszeidónnak. Az utazók is csatlakoznak, így az a furcsa helyzet áll elő, hogy Athéné istentársának áldoz. Nesztór elmeséli, mi történt Trója eleste után, hogyan ölte meg Agamemnónt felesége Klütaimnésztra Aigisztosz segítségével. Mesél Oresztészről, aki megbosszulta apját, és megölte anyját. Odüsszeuszról nem tud sokat, azt javasolja, Menelaósznál tudakozódjon. Athéné sas képében távozik, Télemakhosz pedig Spártába indul Nesztór fiával.

4. Ének:

Lakedaimón (Spárta): Menelaósz lakodalmat tart Helenével: lányuk és Akhilleusz fia esküszik. Elmeséli, hogy vették be Tróját Odüsszeusz cselével. Sírnak az elesettek miatt. Télemakhosz elámul a gazdagságon, de Menelaósznak semmit sem ér, ha a bajtársak odavesztek. Másnap Menelaósz történetet mesél: Egyiptomból tért haza, mikor hajója a szélcsend miatt Pharosz szigeténél vesztegelt. Eidotheé istennő segített neki egy tanáccsal: ejtse foglyul Próteuszt, az apját, ő majd segít kiengesztelni az isteneket. Fókának öltözve elfogták a tengeri vént, aki elmondta, hogy Kalüpszó nimfa tartja fogva Odüsszeuszt, aki hajó és legénység híján nem tud távozni. Télemakhosz hazatér Püloszba.

Ithaka: rájönnek Télemakhosz eltűnésére, ezért a kérők merényletet terveznek ellene. Medón kihallgatja és elmondja Pénelopénak, aki Athénéhez fohászkodik. Az istennő álmában megnyugtatja az anyát.

5. Ének:

Olümposz: Az istenek összegyűlnek – kivéve Poszeidónt – tanácskozásra. Athéné sürgeti őket, hogy rendezzék Odüsszeusz ügyét. Követet – Hermész – küldenek Kalüpszóhoz, hogy engedje el Odüsszeuszt, akinek egy tutajon kell elhagynia a szigetet.

Kalüpszó nimfa szigete: Hermész megviszi a hírt, amit Kalüpszó dühösen, de tudomásul vesz. Odüsszeusz négy nap alatt tutajt épít, az ötödiken a nimfától kapott élelemmel útnak indul. Tizenhét nap után szárazföldet lát, de Poszeidón viharától szétesik a tutaj. Leukotheé egy fátyollal segít.

6. Ének:

A phaiákok földje: Athéné a helyi király, Alkinoosz lányának, Nauszikaának álmában azt mondja, hogy esküvői ruháját mossa ki a parton. A lány úgy is cselekszik, majd labdázik társaival. Athéné úgy intézi, hogy a labda a bokrokban búvó Odüsszeusz felé guruljon. Találkoznak, a lány enni, inni ad a hajósnak, felöltözteti és Athéné ligetébe kíséri, ahol meg kell várnia.

7. Ének:

A phaiákok földje: Odüsszeusz persze nem marad ott, Athéné a várba vezeti ködbe burkolva a férfit. Árétéhez, az úrnőhöz kell mennie segítséget kérni. Alkinoosz szívesen fogadja Odüsszeuszt, és kiléte felöl érdeklődik. Odüsszeusz csak azt meséli el, hogy 7 évig élt Ogügié szigetén a Kalüpszó fogságában.

8. Ének:

A phaiákok földje: Alkinoosz gyűlésen elhatározza, hogy hajóval és legénységgel segíti haza Odüsszeuszt. Versenyt is rendeznek a tiszteletére, de ő vonakodik részt venni. Mikor Eurüalosz megsérti, úgy elhajít egy diszkoszt, mint senki. Az esti táncmulatságon a vak lantos, Démodokosz zengi Akhilleusz és Odüsszeusz barátságát, amin elsírja magát a hős. A király kilétének felfedésére kéri.

9. Ének: Odüsszeusz mesélni kezdi történetét.

Kalandok: Küklopeia: a trójai háború után feldúlták a kikónok városát, Iszmaroszt. Vigadozó katonáit azonban az ellentámadás elűzi. A lótuszevők földjére jutnak. Itt többen esznek a vidék mézédes terméséből, amitől nem akarnak továbbmenni. Ezután a küklopszok szigetére vetődnek, ahol minden megterem szántás-vetés nélkül. 12 társával Odüsszeusz partra száll. Betérnek a Polüphémosz barlangjába, szállást és ajándékokat kérve. Az óriás, akinek csak egy szeme van, kineveti őket, és két hajóst megesz vacsorára. Odüsszeusz, aki Senkise néven mutatkozott be, azt tervezi, hogy álmában megöli az óriást, de rájön, hogy akkor nem tudnak elmenni, mert a küklopsz egy hatalmas követ görgetett a barlang szájához. Reggel azonban nem tudnak elmenni, mert az óriás, miután a nyáját kiterelte, visszazárja a barlangot. Az emberek egy karót hegyeznek ki és elrejtik az ürülékben. Este megint elfogyaszt pár tengerészt Polüphémosz, akinek a szemébe szúrják a karót. Ez társait hívja, de azok nem jönnek, mert azt kiabálja, hogy „Senkise bántott”. Végül úgy próbálja elkapni Odüsszeuszékat, hogy kinyitja a barlangot, és kitapogatja, kik mennek ki. A hős azonban a birkák aljára kötözi magát és embereit, így a küklopsz csak a birkaszőrt érzi. Visszajutnak a hajókhoz, amiket az óriás sziklával dobál – sikertelenül. Polüphémosz apjához, Poszeidónhoz fohászkodik, hogy bocsásson vihart a hajósokra.

10. Ének:

Kalandok: Aiolié: Aiolosz, a szelek királyának úszó szigetére jutnak. Egy hónap vendégség után Odüsszeusz egy tömlőben a szeleket kapja meg, hogy akadályozzák útját. Egyedül a csendes Zephír arad szabadon. Már majdnem hazajutnak, mikor társai, abban a hitben, hogy a tömlő kincseket rejt, kinyitják. A viharok visszasodorják őket Aioliéhez, de onnan már kiutasítják őket.

Kalandok: Télepülosz: Odüsszeusz követeket küld a sziget urához, de az óriások megeszik őket, és ember nagyságú kövekkel dobálják a hajókat. Azok mind elsüllyednek, egyedül Odüsszeuszé menekül meg.

Kalandok: Aiaié: a szigeten Eurülokhosz vezetésével követeket küld Odüsszeusz Kirkéhez, aki mérgezett ételekkel vendégeli meg a követeket, így azok disznóvá változnak. Eurülokhosz menekül csak meg. Odüsszeusz elindul Kirkéhez, miközben Hermész tanácsokkal látja el, hogy álljon ellen a nimfa bájainak. Mikor ez sikerül neki, Kirké visszaváltoztatja az embereket és egy évig vendégül látja őket. Mikor útjukra engedi a vándorokat, az Alvilágba küldi őket, ahol a jós Teiresziász lelke fogja megmondani nekik, mikor érnek haza.

11. Ének:

Kalandok: Neküia: Hádész birodalmában állatot áldoznak. Ebből kell innia a holt lelkeknek, melyek jönnek is. Legelőször Teiresziásszal beszél Odüsszeusz, aki elmondja, hogy hosszú bolyongás vár rájuk, főleg, ha bántják Héliosz teheneit. Hírt hall hazájáról, ahol előbb a kérőket fogja elveszejteni, majd egy különös országba zarándokol. Beszél még anyjával, Agamemnónnal, Akhilleusszal, de megismeri Titüosz, Tantalosz, Sziszüphosz, Minósz és Orion árnyait. Gyorsan el is hajózik.

12. Ének:

Kalandok: Aiaié: Visszatérnek Kirkéhez, aki lakomával várja őket. Odüsszeusznak elmondja, milyen veszélyek fenyegetik őket. Előbb a Szirének sziklái között hajóznak majd, akiknek az éneke megigézi az embert és a tengerbe csábítja. Ezután a hatfejű Szkülla szirtjei következnek, majd Héliosz szigete, ahol nem szabad a teheneket bántaniuk. Másnap elindulnak. A Szirének ellen Odüsszeusz viasszal tömeti be a legénység füleit, magát pedig kikötözteti, hogy hallja az éneket. Szkülla szirtjeinél megküzd a szörnnyel, de az el tud ragadni hat embert. Héliosznál nem akar kikötni, de a legénység mégis partra lép, és levágnak néhány tehenet az éhség ellen. Az istenek haragjukban széttörik a továbbhajózók bárkáit, csak Odüsszeusz menekül meg, aki Kalüpszó nimfa szigetére sodródik.

13. Ének:

A phaiákok földjén: Odüsszeuszt hazaviszik hajóval, de a visszatérő phaiákokat Poszeidón hajóstól kővé változtatja.

Ithaka: Odüsszeusz nem ismeri fel szülőföldjét, mert Athéné ködöt bocsátott szemére. Az álruhás istennőnek nem fedi fel először kilétét, csak mikor az beavatja isteni származásába. Athéné koldussá változtatja, hogy próbára tehesse háznépét. Athéné magát elcsúfítva Télemakhoszhoz indul, Odüsszeusz pedig hű kondásához, Eumaioszhoz.

14. Ének:

Ithaka: Odüsszeusz kondásának megjósolja gazdája hazatérését, de az nem nagyon hisz benne, csak a kérőkre panaszkodik. Odüsszeusz másnak adja ki magát, egy más múltat mesél.

15. Ének:

Lakedaimón: Athéné Spártába siet, és haza vezényeli Télemakhoszt. Lelkére köti, hogy első útja a kondáshoz vezessen. Figyelmezteti a kérők csapdájára is. Télemakhosz a hajójára veszi Theoklümenoszt.

Ithaka: Odüsszeusz meghallgatja Eumaiosz történetét, aki királyfi volt, de elrabolták és eladták szolgának.

16. Ének:

Ithaka: Télemakhosz megérkezik a kondáshoz. Anyjához küldi azt hazatérésének hírével. Athéné visszaváltoztatja Odüsszeuszt. Apa és fia újra találkoznak, megbeszélik, hogyan veszejtsék el a kérőket. A kondás visszatértekor már újra koldus. Visszatérnek a késők is, akik bosszankodnak, hogy nem sikerült a tervük.

17. Ének:

Ithaka: Télemakhosz visszatér a házba, ahol Theoklümenosz megjósolja Pénelopénak, hogy ura már Ithaka földjén van, csak nem fedi fel kilétét. Odüsszeusz és a kondás is a házba tart. Útközben találkoznak a pásztorral, aki megrúgja fel nem ismert gazdáját. A házban Odüsszeusz kutyája, Argosz felismeri gazdáját, majd kimúlik. A vendégek gúnyolják a koldust, de adnak neki enni. Egyedül Antinoosz nem ad neki, csak egy zsámolyt vág hozzá.

18. Ének:

Ithaka: Koldus érkezik a házba Arnaiosz személyében, akit Íroszként is ismernek. Felbuzdítják, hogy párbajozzanak Odüsszeusszal. A vesztes egy kegyetlen király országába kerül, a győztes napi ellátást kap. Athéné megacélozza Odüsszeusz izmait, aki egy csapással nyer.

19. Ének:

Ithaka: Odüsszeusz és Télemakhosz egy terembe hordják össze a ház fegyvereit. Odüsszeusz beszélget Pénelopéval, akinek előadja hamis történetét, hírt hoz a nő uráról. Cserébe egy lábmosást kér, amit régi dajkája végez el. A nő felismeri Odüsszeusz lábán egy régi vadkanbaleset sebét, de a férfi titoktartásra kötelezi. Pénelopé úgy határoz, hogy íjászversenyen dőljön el, ki lesz a férje. Mivel ura át tudott lőni tizenkét fejsze fejének a lyukán, ez lesz a feladat.

20. Ének:

Ithaka: Odüsszeusz bizonytalan győzelmében, de Athéné önbizalmat önt belé, és Zeusz is jelet küld villám formájában. A kérők a lakomán az összeesküvést tervezik, és az esküvőt sürgetik. Megjön a kondás, Melantheusz és Philoitiosz. A jós a kérők végzetét jósolja.

21. Ének:

Ithaka: Pénelopé hozza Odüsszeusz íját és kihirdeti a feladatot (12 fejsze fokán átlőni). A kérők még az íjat felajzani is gyengék. Odüsszeusz beavatja a kondást és a pásztort tervébe. Megkéri a kérőket, had próbálkozzon ő is. Azok kinevetik, és csak úgy egyeznek bele, hogy győzelem esetén sem veheti nőül Pénelopét. A nők közben elvonulnak, a pásztorok pedig bezárják az ajtókat. Odüsszeusz átlövi a tizenkét fejszét, majd jelt ad Télemakhosznak a támadásra.

22. Ének:

Ithaka: Odüsszeusz torkon lövi Antinooszt, majd felfedi kilétét a többi kérő előtt. Azok kegyelemért esedeznek, de nincs irgalom. Eurümakhosznak a májába lő, Télemakhosz pedig még fegyvereket és vérteket hoz a két hű szolgának, apjának és magának. Az áruló szolga, Melantheusz is fegyvereket szerez, de a két szolga végül megkötözi. Pallasz Athéné Mentór képében serkenti Odüsszeuszt, majd fecskeként a gerendán ülve figyel. Végül pajzsát forgatva harcba száll. A háziak senkinek sem kegyelmeznek, csak a dalnokot és a hírnök Medónt hagyják életben. A hűtlen szolgálólányokkal takaríttatják fel a mocskot, aztán Télemakhosz felköti mindet egy fára. Melantheusz orrát és fülét letépik, szemérmét kitépik, végtagjait szétzúzzák.

23. Ének:

Ithaka: Pénelopénak a dajka viszi a hírt, hogy férje hazatért. Ő nem hiszi, ezért próba elé állítja. A tornácra akarja vitetni férje ágyát, de az észreveszi a próbát és azt mondja, hogy nem lehet elvinni az ágyat, mivel az egyik lába élőfa. A házasok összeborulnak és a hitvesi ágyba mennek, ahol elmesélik a velük történteket. Odüsszeusz még egy út előtt áll, ki kell engesztelnie Poszeidónt. El kell jutnia oda, hol tengert még nem láttak, és ahol a szembejövő vándor az evezőjéről azt hiszi, hogy magszóró lapát.

24. Ének:

Tartarosz: Hermész levezeti az Alvilágba a kérők lelkét, akik az épp beszélgető Akhilleusznak és Agamemnónnak panaszolják el sorsukat. Utóbbi dicséri Pénelopé erényeit.

Ithaka: Odüsszeusz apjához megy, de nem fedi fel egyből kilétét. A házban lakomázni kezdenek, de a kérők családjai Odüsszeusz házához mennek, hogy számon kérjék a mészárlást. Athéné az isteneknél kieszközli a békét, csak Antinoosz apja, Eupeithész hal meg. Vele Láertész dárdája végez. Odüsszeuszt még fűti az indulat, de Athéné megbékíti.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.