| SZEREPLŐK |
Jellemzés |
Miben szerepel |
| Agamemnón: |
Mükéné királya; felesége Klütaimnésztra. Mikor testvérének, Menelaósznak feleségét, Helenét elrabolta Parisz, Trója ellen vonult. |
Homérosz: Iliász |
| Aiász: |
Az egyik legerősebb, legnagyobb görög harcos, eldöntetlenül megküzd Hektórral (több, mint egy napig tart a párbaj), Akhilleuszt próbálja visszahívni a csatába - sikertelenül. |
Homérosz: Iliász |
| Aigisztosz: |
felbíztatta Klütaimnésztrát, Agamemnón hitvesét, hogy ölje meg Trójából hazatérő férjét. A nő megteszi ezt. Oresztész, Agamemnón fia azonban bosszút állt és megölte. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Aineiász (Aeneisz): |
Trójai herceg, Aphrodité fia, Hektór unokatestvére. Ő vezette a trójai háború túlélőit Itáliába. Caesar tőle eredeztette magát. |
Homérosz: Iliász; Vergilius: Aeneis |
| Aiolosz Hippotadész: |
Aiolosz lebegő szigetének királya. Ő a szelek ura, ő irányítja azokat. Vendégül látta Odüsszuszt , búcsúzóul pedig egy tömlőt adott neki, benne a szelekkel, hogy ne téríthessék el az utazót. Mikor Odüsszeusz legénysége kinyitotta a tömlőt, a szelek visszasodorták a hajót a szigethez, de a lakók akkor már nem fogadták a hajósokat. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Akhilleusz: |
Görög, Péleusz és Thetisz fia, félig isteni származású. A hérosz (hős) tökéletes típusa: szép, bátor, nagyon tud szeretni és gyűlölni. Anyja a Sztüx vizébe mártotta, ettől sebezhetetlen lett, kivéve sarkát, ahol anyja tartotta. Megjósolták, hogy Trója falainál esik el, ahogy azt is, hogy nélküle nem tudják bevenni a görögök a várost. Ő ölte meg Hektórt, Trója vezetőjének fiát. Akhilleuszt Apollón ölte meg, aki Parisz képében meglőtte íjjával a sarkát. Fia Neoptolemosz. |
Homérosz: Iliász |
| Alkinoosz: |
a phaiákok királya, Nauszikaá apja, Árété férje. Híres volt vendégszeretetéről. Odüsszeuszt is bőséggel megvendégelte, majd hazajuttatta. Ezért Poszeidon megbüntette a várost. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Andromakhé: |
Hektor felesége, Asztüanax anyja, a hitvesi szeretet jelképe. Férjét Akhilleusz ölte meg, gyermekét a görögök dobták le Trója faláról. Trójai. |
Homérosz: Iliász; Vergilius: Aeneis; Euripides: Trójai nők |
| Antinoosz: |
Pénelopé kérőinek vezére. Összeesküvést szervez Odüsszeusz és fia ellen, de nem jár sikerrel, ő lesz az első, aki meghal a leszámolásban. Apja Eupethész, aki a vérengzés számonkérésekor hal meg. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Aphrodité: |
Görög mitológiai alak, a szerelem és a szépség istennője. Állatai: galamb, fekete hattyú. Születésekor a tenger habjaiból kelt ki kagylóhéjon. Férje: Héphaisztosz. Római megfelelője: Vénusz. |
Homérosz: Iliász |
| Apollón: |
Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére. A Nap, a költészet, művészetek, íjászat istene, a nyájak őrzője. A pestis és a pusztítás istene, de a gyógyításé is. Állatai a delfin, hattyú, farkas, növényei a pálma, olajág, babér, tárgyai a íj, nyíl, babérkoszorú, líra. Római megfelelője: Apollo. |
Homérosz: Iliász |
| Árész: |
Zeusz és Héra gyermeke, a háború istene, a kegyetlen vérntás és értelmetlen pusztítás megtestesítője. Tárgyai a kard, pajzs, sisak, harci szekér. Római megfelelője: Mars. |
Homérosz: Iliász |
| Árété: |
Alkinoosz phaiák király felesége, Nauszikaá anyja. Odüsszeusz, mikor földjükön ért partot, Athéné tanácsára először hzzá fordult segítségért. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Argosz: |
Odüsszeusz kutyája, aki 20 évet várt gazdájára. Elsőként ismerte fel az álruhában hazatérő hős, majd kimúlt. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Arnaiosz/Írosz: |
koldus, aki betér Odüsszeusz házába. Pénelopé kérői heccelik, hogy hívja ki a másik koldust (az álruhás Odüsszeuszt). Aki nyer, az ellátást kap, a vesztesnek viszont egy kegyetlen királyhoz kell utaznia. Athéné segítségével Odüsszeusz egy csapással győz. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Briszéisz: |
A trójai háború idején Akhilleusz rabnője, akit Agamemnón elvesz a harcostól. Később visszakerült Akhilleuszhoz. Trójai. |
Homérosz: Iliász |
| Démodokosz: |
phaiák énekes. Mikor Odüsszeusz Alkinoosz udvarában vendégeskedik, a vak lantos megénekli Trója elestét, Odüsszeusz hőstetteit. A múzsa, aki szerettet, vakította meg. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Diomédész: |
A trójai háborúban a legerősebb hajóhadat vezette. Párbajozott Hektórral, akit az istenek mentettek meg előle. A trójai falóba rejtőzött, hogy elfoglalják Tróját. Görög. |
Homérosz: Iliász; Vergilius: Aeneis |
| Dolón: |
A trójai háború idején Hektór megbízásából (aki neki ígérte Akhilleusz szekerét és lovait) kémkedett a görög táborban, de összefut Odüsszeusszal és Diomédészel. Utóbbi, miután kivallatta, megöli. Trójai. |
Homérosz: Iliász; Euripidész: Rhészosz |
| Eidotheé: |
Próteusznak, a tegeri vénnek a lánya. Mikor a spártai király, Menelaósz szél nélkül vesztegelt a tengeren, Eidotheé tanácsolta neki, hogy ejtse foglyul apját segítség reményében. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Erisz: |
Görög istennő, a viszály és a veszekedés istene, Árész örök kísérője és barátja. A viszályt mindig aranyalma segítségével keltette. Ő idézte elő a trójai háborút is, mikor egy aranyalmát a legszebb istennőnek címzett. A vetélkedést Aphrodité nyerte Pallasz Athéné és Héra előtt, mivel Helené kezét ígérte Parisznak. |
Homérosz: Iliász |
| Eumaiosz: |
Odüsszeusz hűséges kondása, aki megvendégeli álruhában hazatérő urát. Segít neki leszámolni Pénelopé kérőivel. Elmondása szerint királyi származású, de gyerekkorában elrabolták és eladták. Philoitiosszal megbüntetik a gonosz szolgálót, Melantheuszt. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Eupeithész: |
Antinoosz apja, aki Odüsszeusz feleségének, Pénelopénak az egyik kérője. Mikor Odüsszeusz leszámol a kérőkkel, a többi családtaggal együtt a hős házához megy, hogy kérdőre vonja. Athéné békét hoz közéjük, egyedül Eupeithész hal meg Láertész nyilától. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Eurüalosz: |
phaiák nemes, aki megsérti Odüsszeuszt a tiszteletére rendezett játékokon. A feldühödött Odüsszeusz felkapja a legnehezebb diszkoszt, és olyan messzira hajítja, mint senki. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Eurükleia: |
Odüsszeusz dajkája. Mikor neveltje álruhában sok év után hazatér, felismeri sebhelyéről. Odüsszeusz lábán régi sebhely van, amit egy vadkan okozott. Ezt a férfi lábának mosásakor veszi észre. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Eurülokhosz: |
Odüsszeusz húgának a férje. Sórorával harcolt a trójai háborúban. Hazafelé, mikor megálltak Aiaié szigetén, ő vezette a követeket Kirkéhez. Egyedül ő menekült meg varázslat alól, ami az embereket disznóvá változtatta, így vissza tudott térni Odüsszeuszhoz a hírrel. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Hádész: |
Az Alvilág ura, Zeusz és Poszeidon testvére. Sisakja láthatatlanná tevő, jogarának engedelmeskednek a holtak. Háromfejű kutyája a Kerberosz. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Halitherész Masztoridész: |
Jós, aki megjövendöli Télemakhosznak apja hazatérését. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Hekabé: |
Hektor és Parisz anyja, Priamosz felesége 12 lányt és 19 fiút szült neki), trójai. Megálmodta Trója bukását. Parisz születése előtt azt álmodta, hogy fáklyát hoz a világra, ezért a gyermeket elvitette, nehogy felgyújtsa a várost. Később mégis Parisz okozta Trója vesztét Helenével való kapcsolata miatt. |
Homérosz: Iliász |
| Hektór: |
Trójai királyfi, Priamosz és Hekabé legidősebb gyermeke, Parisz testvére. Felesége Andromakhé, gyermeke Asztüanax. A trójai háborúban megöli Patrokloszt, ő maga Akhilleusz dárdájától esik el. Holtestét előbb megbecsteleníti legyőzője, de később kiadja Priamosznak. |
Homérosz: Iliász |
| Helené: |
(Szép Heléna) Zeusz és Léda gyermeke, aki egy hattyútojásból kelt ki. Menelaósz felesége. Aphrodité Helenét ígérte Parisznak, ha őneki adja a legszebb istennőnek járó almát. Parisszal Trójába szöknek, ami kirobbantja a trójai háborút. |
Homérosz: Iliász |
| Héliosz: |
a Nap istene a görögöknél. Odüsszeusz emberei a jóslatok ellenére levágták néhány tehenét, ezért vihart kért a hajósokra. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Héphaisztosz: |
Görög mitológiai alak, a tűz és a kovácsmesterség istene, védelmezője a mesterembereknek. Héra egyedül szülte meg, de mivel csúnya volt, ledobta az Olümposzról. Mkor visszament, Zeusz dobta le, amitől megsántult. Felesége Aphrodité. Ő készítette Zeusz nyilait, Akhilleusz páncélját, Prométheusz bilincseit. Tárgyai: kalapács, üllő, bot. Római megfelője: Vulcanus. |
Homérosz: Iliász |
| Héra: |
Görög mitológia, Zeusz felesége, a házasságot és a születést védelmezi. Állandó jelzője a tehénszemű, madara a kakukk, tárgya a királyi pálca. Kronosz és Rhea lánya. Folytonos harcban állt férje szeretőivel. Római megfelelője: Juno. |
Homérosz: Iliász |
| Hermész: |
Görög isten, Zeusz és Maja nimfa gyermeke, az istenek hírnöke. A pásztorok, utazók, irodalom, tolvajok védelmezője. Nagyon ravasz, furfagos, aki nem veti meg a költészetet sem, ezért Apollón jó barátja. Szárnyas cszimát és széles karimájú kalapot hord, mely láthatatlanná teszi, aranykardot, melyről állandó jelzőjét is kapta: aranykardú. Pásztorsípjával a nyájat tereli. Római megfelelője: Mercurius. |
Homérosz: Iliász |
| Irisz: |
Görög istennő, a szivárvány istene, Héra és Zeusz állandó követe. Korsóval és hírnöki pálcával látható, valamint szárnyakkal, tarka ruhában. Az Iliászban ő segíti az isteneket (pl. a sebesült Aphroditét kimenekíti). |
Homérosz: Iliász |
| Kalliopé: |
Görög, Zeusz lánya, az epikus költészet múzsája. Homérszosz megihletője. Viasztáblával és íróvesszővel ábrázolják, néha könyvvel vagy papírtekerccsel. Fején aranykorona található. |
Homérosz: Iliász; Odüsszeia |
| Kalüpszó: |
Tengeri nimfa, Atlasz lánya. Nevénak jelentése: elrejtem. Ógügié szigetén él. A hajótörött Odüsszeusznak örökéletet ígér, ha vele marad. A férfi végül 7 év után távozhat az istenek segítségével. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Kasztór: |
Spártai királyfi, Tündareosz és Léda fia, Polüdeukész ikertestvére (Dioszkuroszok). Felülmúlhatatlan kocsihajtásban és a lovak betörésében. A tengerészek védelmezői, az Ikrek csillagkép megtestesítői. |
Homérosz: Iliász |
| Kharübdisz: |
tengeri szörny, aki egy szoros egyik oldalán él egy szirtben. Szembe vele a másik szörny, Szkülla tanyázik. Ha az egyiket el akarták kerülni a hajósok, a másikhoz kerültek közelebb (Szkülla és Kharübdisz között). Poszeidon és Gaia lánya. Odüsszeusznak őt sikerült elkerülnie, de Szküllával megküzdött és hat emberét elvesztette. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Khrüszéisz: |
Az Iliászban Apollón papjának, Khrüszésznek a lánya, akit Agamemnón rabnőjévé tesz. Végül visszakerül apjához. |
Homérosz: Iliász |
| Khrüszész: |
Az Iliászban Apollón papja, Khrüszéisz apja, akit Agamemnón rabnőjévé tesz. Apollón ezért dögvészt bocsát az akhájokra, így végül Agamemnón visszaadja a lányt. |
Homérosz: Iliász |
| Kirké: |
A Nap gyermeke, a görög világ legnagyobb varázslónője. Aki szigetére (Aiaié) lépett, vadállattá változtatta. Odüsszeusz követeit is vaddisznóvá varázsolta. Odüsszeusznak Hermész segített, egy gyógynövényt adott neki, amitől nem hatott rá a varázslat. Kirké csak úgy volt hajlandó visszaváltoztatni az embereket, ha Odüsszeusz eltölt vele egy éjszakát. Miután ez megtörtént, egy évig még vendégeskedtek nála. Fiú gyermeke is született az utazótól, Telegonosz. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Klütaimnésztra: |
Görög, Tündareosz és Léda lánya, Agamemnón felesége. Férjét gyűlölte, mert az a trójai háború sikeréért feláldozta lányukat. Hazatérő hitvese ellen összeesküvést szőtt és megölte. Később fia, Oresztész bosszút állt és megölte. |
Homérosz: Iliász |
| Kronosz: |
Görög, Uranosz és Gaia fia, a 12 titán legfiatalabbika. Felesége (egyben testvére) Rhea, Zeusz apja. Zeusz győzi le. |
Homérosz: Iliász |
| Láertész: |
Odüsszeusz apja. Amkor menyének kérőivel leszámolnak, és azok családtagjai felháborodva a házhoz gyűlnek, lelövi Antinoosz apját, Eupeithészt. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Léda: |
Spárta királynéja, Tündareosz felesége. Zeusz hattyú képében elcsábította. Léda két hattyútojást szült, melyekből ikerlányok (Helené -Z- és Klütaimnésztra -T-) és ikerfiúk (Kasztór -T- és Polüdeukész -Z-). -Z- = az apa Zeusz, -T- = az apa Tündareosz. |
Homérosz: Iliász |
| Leukotheé: |
tengeristennő, aki halandóból lett istenné. Héra haragja elöl menekülve vetette magát a tengerbe, Zeusz ekkor emelte az istenek közé. A tengerészek védelmezője. Odüsszeuszt is ő segítette, mikor az a tengeren hánykolódott. Fátylat adott neki, mely segítette a partra jutásban a phaiákok földjén. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Medón: |
hírnök, aki figyelmezteti Pénelopét, hogy a kérők merényletet terveznek Télemakhosz ellen. Hűségének köszönheti, hogy később Odüsszeusz nem számol le vele. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Melantheusz: |
Odüsszeusz gonosz szolgája, aki a ház úrnéőjének kérőit segíti. A leszámoláskor végtagjait, orrát, fülét és nemiszervét letépik. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Menelaósz: |
Spártai király, Agamemnón fivére. Felesége Szép Heléna (Helené). Mikor Parisz elrabolja sszonyát, Trója ellen vonul. Visszakapott feleségét meg akarja ölni, de Odüsszeusz megakadályozza. |
Homérosz: Iliász |
| Minósz: |
Kréta királya, Zeusz fia. Halála után a holtak egyik bírája volt az Alvilágban. Odüsszeusszal is ott találkoznak. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Nauszikaá: |
a phaiákok királyának, Alkinoosznak a lánya. Találkozik a partravetett Odüsszeusszal és segít neki. Egyes források szerint Odüsszeusz halála után fia, Télemakhosz vette feleségül. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Nesztór: |
Püloszi király, a Tróját ostromló hadvezérek legidősebbje. Ő javasolja a békét Agamemnón és Akhilleusz között, ő javasolja Patroklosznak, hogy kérje el Akhilleusz páncélját. Nevét egy-egy közösség köztiszteletben álló, legidősebb tagjára használjuk manapság. |
Homérosz: Iliász; Odüsszeia |
| Odüsszeusz: |
Ithaka királya, Tróját ostromló egyik fővezér. Felesége Pénelopé, fia Télemakhosz. Hadicseleivel (pl faló) segíti Trója elfoglalását. Hazaútja 10 évig tart. |
Homérosz: Iliász; Odüsszeia |
| Oresztész: |
Agamemnón és Klütaimnésztra fia. A Trójából hazatérőapját anyja Aigisztosz bíztatására megöli. Oresztész azonban megbosszúlja mindezt. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Orion: |
Poszeidón fia. Szerelmes lett Artemiszbe, aki azonban lenyilazta. A monda szerint az égen a csillagjaik ezért úgy helyezkednek el, hogy mikor az egik felkel, a másik lenyugodjon. Odüsszeusz az Alvilágban találkozott vele. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Pallasz Athéné: |
Görög istennő, a bölcsesség, igazságos háború, jog, művészetek istene. Zeusz és Métisz gyermeke, aki apja fejéből pattant ki talpig fegyverben. Ábrázolása mindig karddal és lándzsával, fején sisakkal, gorgófős mellvértben. Állata a bagoly. Athén oltalmazója. Segítette Odüsszeuszt. |
Homérosz: Iliász |
| Parisz: |
Trójai királyfi, Priamosz és Hekabé gyermeke, Hektór testvére. Anyja álmot látott, hogy fia okozza Trója vesztét, ezért egy pásztorra bízta, hogy ölje meg, de az felnevelte. Helené elrablásával előidézi Trója bukását. |
Homérosz: Iliász |
| Patroklosz: |
Görög harcos, akit Péleusz nevelt fiával, Akhilleusszal. Együtt harcoltak Trója ellen, majd miután Akhilleusz sértődöttségében nem harcolt tovább, Patroklosz vette fel annak páncélját. Hektr ölte meg. |
Homérosz: Iliász |
| Péleusz: |
Görög férfi, Thetisz férje, Akhilleusz apja. Esküvőjén alakult ki a viszály a három istennő között (Héra, Pallasz Athéné, Aphrodité) az aranyalmáért, mely később a trójai háborúba torkollott. |
Homérosz: Iliász |
| Pénelopeia: |
Odüsszeusz felesége, Télemakhosz anyja. Évekig várja férjét haza, közben kérők ostromolják, s felélik a család vagyonát. Azt ígéri, hogy választ a kérők közül, ha megkötötte ura halotti leplét, de éjjel mindig visszabontja, amit nappal kötött. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Philoitiosz: |
Odüsszeusz hű szolgája, aki kedvesen fogadja álruhás gazdáját. Segít neki felesége kérőinek legyőzésében. Ő és Eumaiosz büntetik meg Melantheuszt, a gonosz szolgálót. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Polüdeukész: |
Spártai királyfi, Zeusz és Léda fia, Kasztór ikertestvére (Dioszkuroszok). Felülmúlhatatlan ökölvívásban. A tengerészek védelmezői, az Ikrek csillagkép megtestesítői. |
Homérosz: Iliász |
| Polüphémosz: |
Egyszemű óriás, küklopsz, Poszeidón fia. Odüsszeusz megvakítja, amiért ajától kér segítséget. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Poszeidón: |
Görög isten, a tengerek kiálya. Kronosz és Rheia fia, Zeusz és Hádész testvére. Ő építette a trójai vár falát. Odüsszeuszt, amiért csak magának tulajdonította Trója legyőzését, megátkozta, hogy soha nem jut haza. Római megfelelője: Neptunusz. |
Homérosz: Iliász |
| Priamosz: |
Trója királya, Hekabé férje, Hektór és Parisz apja. Neoptolemosz, Akhilleusz fia ölte meg. |
Homérosz: Iliász |
| Próteusz: |
Tengeri isten, Eidotheé apja. A lánya tanácsára Menelaósz foglyul ejti fókának öltözve, s segítségét kéri, hogy tovább tudjanak hajózni. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Senkise: |
Odüsszeusz áneve. Így mutatkozott be Polüphémosznak, a küklopsznak. Mikor kiszúrta az óriás szemét, az társait hívta azt kiabálva, hogy "Senkise bántott", ezért azok nem segítettek neki. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Szirén: |
csodás hangú, gyilkos természetű tengeri nimfa. Asszony fejük, madár szárnyuk és karmaik vannak. Hangjukkal elcsábítják a tengerészeket és megölik őket. Homérosz két szirénről ír, más források 3, 4, 9 szirént említenek. Odüsszeusz is találkozott velük. Hajósai fülébe viaszt tett, magát pedig az árbóchoz köttette, hogy hallhassa hangjukat. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Sziszüphosz: |
thesszáliai király, aki miatt az emberek elhanyagolták az istenek kultuszát. Büntetésből Zeusz Tartaloszba száműzte, ahol egész életében egy sziklát kell felgörgetnie egy hegyre, de az mindig visszagurul. Sziszifuszi munka. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Szkülla: |
tengeri szörny, aki egy szoros egyik oldalán él egy szirtben. Szembe vele a másik szörny, Kharübdisz tanyázik. Ha az egyiket el akarták kerülni a hajósok, a másikhoz kerültek közelebb (Szkülla és Kharübdisz között). Odüsszeusznak azt javasolják, hogy Szküllához hajózzon közelebb, mert a másik az egész hajót leránja, míg ez hat fejével csak hat embert. Meg is küzdenek, de hat férfi odaveszik. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Tantalosz: |
Zeusz jóbarátja volt, míg ki nem fecsegte titkait és el nem lopta az istenek eledelét, hogy halandó barátaival megossza. Másik bűne az volt, hogy az isteneknek készített vacsorán saját fiát is felszolgálta. Büntetésül örökös éhség és szomjúság gyötri. Odüsszeusszal az Alvilágban találkoznak. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Teiresziász: |
jós, aki állítólag azért vakult meg, mert megleste a fürdőző Aphroditét. Ekkor kapott jóstehetséget is. Értett a madarak nyelvén. Odüsszeusznak az Alvilágban azt jósolta, hogy ne bántsák Héliosz teheneit. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Télemakhosz: |
Odüsszeusz fia, gyámja Mentór. Anyját, Pénelopét kérők ostromolják, ezért Athéné segítségével apja keresésére indul. Apja végül hazatér, és együtt mészárolják le a kérőket. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Thetisz: |
Görög istennő, tengeri nimfa. Az istenek nem akarták feleségül venni, mert a jóslat szerint fia hatalmasabb lesz az apjánál. Ezért a halandó Péleuszhoz ment. Esküvőjük a trójai háború előzménye. Fia Akhilleusz, akit a sarkánál fogva a Sztüx vizébe mártott, hogy sebezhetetlen legyen (csak a sarkát nem érte a víz). |
Homérosz: Iliász |
| Titüosz: |
föld alatt nőtt fel. Megtámadta Létót, amiért Zeusz az Alvilágba záratta, ahol a földre van szegezve, megújuló máját naponta tépi egy keselyű. Odüsszeusz az Alvilágban találkozik vele. |
Homérosz: Odüsszeia |
| Tündareósz: |
Spártai király, felesége Léda. Gyermekei: Klütaimnésztra és Kasztór. |
Homérosz: Iliász; Euripidész: Oresztész |
| Zeusz: |
Görög főisten, a villámok és az ég ura. Apja Kronosz. Felesége Héra. Számos szeretője és gyermeke van. Állata a sas, fája a tölgy. |
| | | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
