2011.10.18 - A szentimentalizmus
2011.10.18. 18:24
A szentimentalizmus – az érzékenység kultusza
A szentimentalizmus a latin sentio, érezni szóra vezethető vissza, jelentése érzékenység. A klasszicizmus vége felé jelent meg annak ellenhatásaként, a romantikának előfutára volt (kb. 1750-1830). A racionalizmusból és az empirizmusból, azaz a tapasztalásból merített. Megjelenésének fő oka az volt, hogy az alkotók kételkedni kezdtek az ész mindenhatóságában. Ez úgynevezett válsághangulatot idézett elő.
A szentimentalizmus azt vizsgálta, hogy a tapasztalás milyen érzelmeket vált ki, hogyan hat az egyén lelkére. Az érzelmek szabadságát hirdette, a lélek rezdüléseit fejezte ki. Témája gyakran a magány volt, az egyén érzelmei, ezért igen személyes hangvételű, szubjektív. A szereplő gyakran melankolikus, enervált. Sokszor az irónia is megjelenik.
Mivel a szentimentalizmus az érzelmek szabadságát hirdette, követői tiltakoztak az érdekházasság ellen, mivel azok a szülői önkény miatt jöttek létre. A művekben is megjelennek azok a hősök, akik vagyoni vagy társadalmi különbségek miatt nem lehetnek egymáséi. Ezek a szereplők azonban magukon viselik a szentimentalista jegyeket: szenvednek, cselekvésképtelenek, nem tudnak harcolni sorsuk ellen, ezért pusztulásra vannak ítélve. A hős sokszor a természetbe menekül, vágyódik a magány után – ebből alakul ki a természet kultusza.
A szentimentalizmus fő műneme a líra, műfajai közül legjelentősebb az elégia, de fontos a ballada, a leíró költemény (pictura), az érzelmes dráma (melodráma), illetve a levél- és naplóregény, mely egyes szám első személyű előadás módja miatt igen bensőséges, önelemző írásra ad lehetőséget. A korban vált divatossá a temetői vagy sírköltészet, mely a magányos költő panaszát mutatja be a temetőben holdfénynél.
A szentimentalista írásokat sejtelmes érzelemkifejezés jellemzi. Gyakran jelenik meg a természet, mely összekötő kapocs a test és az érzelem között. A versek dallamosak, megszemélyesítésekkel teliek, melankolikusak. Előszeretettel alkalmaztak kérdő, felkiáltó és mondatokat, illetve megszólításokat.
|