2011.09.08 - A barokk
2011.09.08. 21:18
A barokk
A barokk kialakulása és okai
A barokk korszak a reneszánsz időszakot váltotta fel. Az 1600-as évektől az 1750-es évekig tartott, Itáliából, Rómából indult ki. Az elnevezés az olasz barocco szóból ered, mely kagylót, gyöngyöt jelent, illetve nyakatekert okoskodást. Ez utóbbit kezdetben elítélően, gúnyos értelemben használták a stílus túldíszítettsége miatt. Ez is mutatja, hogy a barokkra bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás és formai bravúrosság jellemző. Késői ága a copf és a rokokó stílus. A barokkot a klasszicizmus váltotta fel.
A barokk létrejötte az ellenreformációhoz köthető, mely a katolikus egyház megújulását jelenti. A reneszánsz alatt az emberek eltávolodtak az egyháztól, a megjelenő reformáció ugyancsak híveket vont el a katolikusoktól. Hogy visszaszerezhessék őket, a katolikus egyház jelentős változtatásokat eszközölt.
A világ problémáit az eredendő bűnnel magyarázták, valamint azzal, hogy a humanista elgondolás az embert helyezi a középpontba Isten helyett. Ezzel szemben azt hirdették, hogy Isten kegyelme a legfontosabb ahhoz, hogy a túlvilági életben a boldogság várjon a hívőre. A földi létre és káoszra csak álomként tekintettek, mivel az igazi élet a túlvilágon kezdődik el. A barokkot eszköznek tekintették, mely a harmóniát ábrázolja.
Emellett a külsőségekben is igyekeztek hatni a hívekre. Ez vezetett a művészetben a mértéktelen túlzásokhoz (a templomok pompás díszítése, monumentális zenei és irodalmi művek, festmények). Azt vallották, hogy a barokk művészet a teremtés tökéletességének megfelelője, ezért is igyekeztek az építészetben, szobrászatban és festészetben minden részletet a tökéletesig kidolgozni. Mindez azt a célt szolgálta, hogy a híveket elkápráztassák
Fontos volt, hogy az egyházi élet átalakítása is. Ennek szellemében alapította meg Loyolai Szent Ignác a jezsuita rendet (Jézus Társaság) 1540-ben, melynek tagjai nagy műveltségű, szigorú szabályzat szerint élő férfiak voltak. Szent Ignác úgy vélte, az a túlzott böjt és önsanyargatás képtelenné teszi a férfit a hitért való harcra. Nem elvonult remetékre volt szüksége, hanem tevékeny „katonákra”. Így egyes tagjaik fontos állami és egyházi tisztségeket töltöttek be, míg mások jelentős misszionárius (hittérítő) tevékenységet folytattak a gyarmatokon.
A barokk jellemzői
A barokk stílus sok mindenben a reneszánsz továbbfejlesztése volt, főként a művek kidolgozottságának a tekintetében. Emellett felhasználta az ókori és a középkori művészet eszközeit is újszerű, tökéletesített formában. Jellemzői a mozgalmas formavezetés (szobrok, épületek), a hatalmas, monumentális művek (épületek, könyvek), dinamikus témák (festészet, szobrászat). A megjelenő személyek hősi jellemvonásokkal rendelkeznek, szenvedélyesek (patetikusak), céljaik a katolikus eszményekkel megegyezőek.
A barokk fontos vonása a látványosság, mely egyrészt a formák bonyolultságából adódik, másrészt a misztikumból és a titokzatosságból. Az alkotók műveikben az illúziót valóságként igyekeztek beállítani. Erős kontrasztokat használtak, és fontos volt a fény-árnyék játék.
|