FOGALMAK

Jelentés

Belső rím:

A sor belseje rímel a sor végével. Nem szükséges, hogy a belső rím a metszet (sor közepe) előtt helyezkedjen el.

Carmina Burana:

13. században, latin és német nyelven írt, népies hangvételű vágáns (diák) versek. Témájuk világi, szerelem, mulatság, az élet szeretete jelenik meg bennük.

Figura etymologica:

Ugyanazon szótő ismétlődése más raggal (szépek szépe, halálnak halála). Nyomatékosít.

Gesta Hungarorum:

A magyarok viselt dolgai. A középkori magyar irodalomban két mű is ezt a címet viselte (Anonymus 1200k és Kézai Simon 1283k). Latin nyelvűek, mindkettő a magyarok honfoglalásáról ír.Mindkét szerző a hunokat és a magyarokat rokon népeknek tartja.

Gesta:

Középkori irodalmi műfaj, mely leggyakrabban latin nyelven íródott. A nép története jelenik meg benne vagy egy uralkodó családé. Kevésbé történelem hű, mint a krónika, mely időrendet követ, míg a gesta ok-okozati összefüggéseket. Sokszor keveredik benne a képzelet, a költészet és a valóság.

Hét szabad művészet:

Septem artes liberales. A középkori egyetemek alapképzése, melyek a szabad emberhez méltóak. Grammatika (nyelvtan), retorika (szónoklattan), logika, aritmetika (alapvető matematika, számtan), geometria (mértan), astronómia (csillagászat), zene.

Krónika:

Középkori irodalmi műfaj, mely leggyakrabban latin nyelven íródott. Az eseményeket időrendben jegyezték fel, mindenféle magyarázat vagy kiegészítés nélkül.

Legenda:

Olvasandó. A középkori vallásos irodalom egyik műfaja. Középpontjában vallásos személy (szent), vagy a valláshoz kapcsolható tárgy, esemény áll. Sokszor csodás eseményeket jelenít meg (szentekkel történt csodák), emellett nevelő célzatú. A magyar irodalomban Szent Istvánról, Szent Imréről, Szent Gellértről és Szent Margitról szóló legendák a legszebbek.

Lovagi ideál:

A lovagok a földi életben találták meg az élet értelmét, ez szembeállítja őket a vallási élet képviselőivel. Ettől függetlenül legfontosabb kötelességük volt a keresztény hit védelme, az elesettek és a nők gyámolítása, a tisztaság, erényesség, az udvariasság és az udvari szerelem.

Mária-kultusz:

Középkori vallásos irodalmi műfaj, mely Szűz Mária szenvedésein keresztül mutatja be az emberek szenvedését, így siraloméneknek is nevezhető. Mária fájdalma a legnagyobb, hiszen saját fia halálát kellett megélnie. Híres művek: Jacopone da Todi: Stabat mater; Ómagyar Mária-siralom (1300k)

Minnesänger:

A lovagi irodalom képviselője a német területeken. Megéneklik a lovagok harci erényeit, győzelmeit, valamint szerelmi hódításaikat. Lásd még: Lovagi ideál.

Pray-kódex:

1192-95 között keletkezett latin és magyar nyelvű kódex. Az 1700-as évek végén élt Pray Györgyről kapta a nevét. Ebben található meg az első összefügő magyar nyelvű szöveg, a Halotti beszéd és könyörgés.

Trubadúr líra:

A lovagi irodalom képviselője a francia területeken. Megéneklik a lovagok harci erényeit, győzelmeit, valamint szerelmi hódításaikat. Lásd még: Lovagi ideál.

Vágáns költészet:

Diákköltészet. Középkori irodalmi műfaj, melyet diákok műveltek. Megvetették az egyházat, mert túl szigorú volt, az urakat, mert gazdagok voltak, a szegényeket pedig műveletlenségük miatt. Az életet szerették, a szerelmet, testiséget, a bort és a mulatságot.