SZEREPLŐK

Jellemzés

Miben szerepel

Anselmus diák:

Félénk és balszerencsés, de sokra vihetné, mint hivatalnok. Beleszeret egy kék szemű kígyóba, akiről kiderül, hogy a szalamandrából emberré varázsolt levéltáros, Lindhorst lánya. Sikerül megtörnie az átkot, így övé lesz a költészet birodalma, az arany virágcserép, és persze a lány.

E.T.A. Hoffman: Az arany virágcserép

Cosette:

Egy prostituált, Fantine lánya, akit Jean Valjean vesz magához. Felneveli és feleségül adja Mariushoz.

Victor Hugo: A nyomorultak

Dalosvirág:

Szülei elvesztése után kurtizán lett. Szült egy leányt, akit a cigányok elraboltak tőle, s helyette egy nyomorék babát hagytak neki (Quasimodo), akit kitett. Később megtért, Gudule nővérként imádkozott. Győlöli Esmeraldát, nem tudja, hogy az ő lánya. Mikor mindez kiderül, már késő, a lány meghal.

Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame

Djali:

Esmeralda kecskéje, akit a nép az ördögnek hisz. Egyszer keresztbe tesz a lánynak, mert betűkből kirakja Phoebus nevét, akibe a lány szerelmes. A törvényszék halálra ítéli, de megmenekül.

Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame

Esmeralda:

Dalosvirág lánya, akit a cigányok elraboltak, majd felneveltek. 16 éves, szerelme Phoebus, a kapitány, aki viszont csak testi érzelmeket táplál iránta. A lányba szerelmes Quasimodo, Frollo esperes és Gringoire, a szegény író. Halálra ítélik boszorkányság miatt, de Quasimodo megmenti és elrejti a Notre-Dame-ba. A templom ostromakor hal meg.

Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame

Frollo:

Főesperes, Jehan bátyja. Szülei halála után ő neveli öccsét és a kitett Quasimodót. A nép nem szereti, mert mogorva. Szerelmes Esmeraldába, miközben gyűlöli a nőket és a cigányokat. Féltékenységből leszúrja Phoebust, amiért Esmeraldát ítélik el. A lány halála után Quasimodo öli meg.

Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame

Gringoire:

Szegény író. Szerelmes Esmeraldába. Mikor tolvajok közé keveredik, azok meg akarják ölni. A lány menti meg azzal, hogy feleségül megy hozzá.

Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame

Gudule nővér:

Lásd: Dalosvirág.

Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame

Heerbrand:

Lajstromozó, akiből udvari tanácsos lesz. A mű végén feleségül vesz Veronikát, akinek egyetlen célja, hogy udvari tanácsos felesége legyen. Még az sem baj, hogy Heerbrand öreg.

E.T.A. Hoffman: Az arany virágcserép

Heinrich von Ofterdingen:

Egy ifjú, aki a mű során költővé válik. Álmában egy tóparti kék virág kelyhében leány arcot lát, melybe beleszeret és keresni kezdi. Nem tudni, megtalálja-e, mert a mű befejezetlen maradt.

Novalis: Heinrich von Ofterdingen

Javert:

Rendőrfelügyelő, aki mindig betartja a törvényt. Állandóan Jean Valjeant üldözi, aki egyszer megmenti a sebesült Javert-t. Ekkor átértékeli véleményét és megszegve a szabályokat, elengedi Valjeant és öngyilkos lesz.

Victor Hugo: A nyomorultak

Jean Valjean:

Álnevei: Madeleine úr, Fauchelevent úr. Kenyeret lop a gyerekeknek, amiért gályarabságra ítélik. Ekkor válik megkeseredett emberré (Tabula rasa). Az őt megvendégelő püspököt kirabolja, de mikor az ennek ellenére védelmébe veszi, megtér. Jótékonykodni kezd, felneveli az árva Cosette-et, megmenti az őt üldöző Javert felügyelőt. A mű végén férjhez adja nevelt lányát s magányosan hal meg.

Victor Hugo: A nyomorultak

Jehan:

Frollo öccse, diák. Folyamatosan pénzt kér bátyjától, amit eliszik. A mű végén csatlakozik a tolvajokhoz és megostromolják a Notre-Dame-ot.

Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame

Lindhorst levéltáros:

Eredetileg szalamandra, akit büntetésből emberré varázsoltak és kiűztek Atlantiszból. Csak akkor térhet vissza, ha 3 kígyó lányát valaki feleségül veszi. Ez a mű végén bekövetkezik.

E.T.A. Hoffman: Az arany virágcserép

Marius:

Nemesi származású diák, aki királyellenes felkeléshez csatlakozik. Valószínűleg maga az író jelenik meg karakterében (apjuk Napóleon alatt szolgált, királypártiak voltak, majd liberálisok). A mű végén feleségül veszi Cosette-et.

Victor Hugo: A nyomorultak

Paulmann segédtanító:

Anselmus barátja, Veronika apja. Biztos benne, hogy barátja udvari tanácsos is lehet még, lányát is hozzáadná feleségül.

E.T.A. Hoffman: Az arany virágcserép

Phoebus:

Kapitány. Esmeralda szerelmes belé, de mennyasszonya van. Ettől függetlenül a testi kapcsolatot nem vetné meg. Szép külsejű, erős, bátor, ám üresfejű. Végül megházasodik.

Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame

Quasimodo:

16 év körüli, testileg fogyatékos. A cigányok hagyták Dalosvirágra, miután elrabolták tőle Esmeraldát. A kitett gyereket Frollo nevelte fel. Mindenben engedelmeskedik gazdájának. Harangozik, amitől megsüketül. Szerelmes Esmeraldába, védelmezi a lányt. Mikor az mégis meghal, rájön, hogy Frollo tehet az egészről, és ledobja a templomból. A lány kriptába tett holttestéhez bújik és ott hal meg ő is.

Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame

Rauerné:

Jósnő, boszorkány, aki a mű elején elveszi Anselmus pénzét egy almaárúsnő személyében. Később is akadályozza a fiatalt: Veronika felé tereli, hogy ne Serpentinába legyen szerelmes. Nem akarja, hogy megtörjön Lindhorst átka, ugyanis ő bocsájtotta rá azt.

E.T.A. Hoffman: Az arany virágcserép

Serpentina:

Lindhorst lánya, kékszemű kígyó. Mikor Anselmust kristálypalackba zárják, ő segít neki ezzel a tételmondattal: Higgy, szeress, remélj! Ez megrepeszti a palackot és Anselmus feleségül veszi Serpentinát.

E.T.A. Hoffman: Az arany virágcserép

Veronika:

Paulmann lánya, akinek egyetlen célja van, hogy udvari tanácsos felesége legyen. Anselmust is azért szereti, mert megjósolják neki ezt a posztot. A mű végén a vén Heerbrand felesége lesz, ugyanis azt kinevezik udvari tanácsossá.

E.T.A. Hoffman: Az arany virágcserép