Dante: Isteni színjáték

Élete

Dante 1265-ben született Firenzében. Családja nemesi származású volt. Fiatalon eldőlt sorsa, mikor megpillantotta a mindössze 8 éves Beatricét, akihez örök szerelem fűzte. Földöntúli szépségnek tartotta, akinek tisztasága, nemessége, tökéletessége szinte már isteni. Egyetlen apró hiba volt: alig néhányszor találkozott a lánnyal, így igazi kép nem alakulhatott ki benne.

Beatrice nem lehetett az övé, mert annak szülei máshoz kényszeríttették (a kor szokásai szerinti érdekházasság). Nem tartott azonban sokáig a frigy, Beatrice 24 évesen meghalt. Ennek hatására a költő igyekezett műveiben méltó módon megörökíteni a lányt.

Danténak is érdekből, szülei nyomására, kellett megházasodnia, melyből számos gyerek született. Ekkor már élénken érdeklődött a politika iránt is: a guelf párthoz csatlakozott, mely a pápát támogatta a német-római császár pártján álló ghibellin párt ellenében. Mikor pártja ketté szakad (ő a Firenze szabadságát védő fehérek közt van) ellenfelei győznek, őt távollétében ha­lálra ítélik, házát lerombolják.

Ravennába menekült, ott élt száműzetésben. Ott is halt meg 1321-ben. Halála után Firenze, felismerve költői nagyságát, igényt tartott holttestére, de azt a ravennai városvezetés nem adta ki. Ma is ott nyugszik.

Isteni színjáték (1307-1320)

A művet Beatrice emlékének írta. Célja az volt, hogy úgy írjon róla, ahogy nőről még senki sem. Eme cél mellett az utókor már tudja, hogy művének értéke nem csak ebben rejlik. Az Isteni színjátékkal megalkotta az olasz irodalmi nyelvet, valamint a középkor enciklopédiáját.

Beledolgozta a korszak tudásának egészét: természettudományok, antik filozófia, a kor teológiája, mindez Dante lelkén átszűrve. Így nem egy száraz leírást kapunk, hanem egy ember élményeit.

A mű eredeti címe Komédia volt (Boccaccio egészítette ki később), mert a nehéz kezdetet boldog befejezés követi. Dante, s vele az ember a boldogságot keresi a lét túlvilági állomásain, a Poklon, Purgatóriumon és Paradicsomon keresztül. Ez az útja a megtisztulásnak,  a rosszból kell haladni a jó felé, hogy ott aztán végleg megpihenhessen az utazó.

A 14233 sorból áll. Összesen 100 énekből áll, a bevezetőn után 3x33 ének mutatja be az egyes állomásokat. Maguk az egyes részek 9 körből, 9 gyűrűből és 9 égből állnak. Mint látható, a 3-as és a 9-es számnak van erő misztikuma. A 3-as a Szentháromságra (Atya, Fiú, Szentlélek) utal, míg a 9 a legtökéletesebbre (3x3, azaz a tökéletes Szentháromság önmagával megszorozva). Dante számára pedig a legtökéletesebb Beatrice volt.

A mű rímképlete: aba bcb cdc

Az Isteni színjáték első soraiból megtudjuk, mikor történnek az események. Dante az „emberélet útjának felén” indul útnak. Ez a Biblia szerint a harmincötödik életévet jelenti, tehát 1300-ban járunk. Később pontosabb információt is kapunk, nagycsütörtök éjjele a kezdés.

A költő magát eltévedt embernek nevezi, aki elvesztette Beatricét és most keresi. Az erény dombjára igyekszik, de három állat, a kéjvágy párduca, a gőg és erőszak oroszlánja és a kapzsiság éhes farkasa az útját állja. Dante megijed, de egy alak közelít, aki segít neki. Szavaiból Vergiliusra ismer rá, Mesterének nevezi az egykori római költőt. Felajánlja, hogy vezeti Dantét, aki csak akkor fogadja el, mikor Vergilius közli, Beatrice kérésére jött.

A Pokol

Bejárata a Golgota hegyén van, ahol Jézust keresztre feszítették. A bejáratánál felirat áll:

„Én rajtam jutsz a kínnal telt házba,

én rajtam át oda, hol nincs vigasság,

rajtam a kárhozott nép városába.

Nagy Alkotóm vezette az igazság;

Isten hatalma emelt égi kénnyel,

az ős Szeretet és a fő Okosság.

Én nem vagyok egykorú semmi lénnyel,

csupán örökkel és örökké állok.

Ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel.”

Ezt azt mutatja, hogy a Pokolból nem juthatnak ki a lelkek, örök kárhozatra vannak ítélve.

Bent jajveszékelést, sírást hallanak. Látszat testű (mert fizikai testük a földben van eltemetve) emberekkel találkoznak, akik a múltra és a jövőre emlékeznek, de a jelenről nincs tudomásuk. Dante érdeklődően hallgatja a bűnösöket, van akit szán, megsirat, egy szerelmes pár történetén el is ájul. Sokan megbánták bűneiket, de találkozik olyanokkal is, akik gőgösen viselik sorsukat. Sokakhoz maga is elutasítóan, lenézően szól, ezek főleg korábbi politikai ellenfelei. Főleg latinokat keres, hogy hírt vigyen róluk és figyelmeztessen a bűnök következményeire.

Ahogy haladnak lefelé a Pokolban, láthatóvá válik, hogy a bűnök súlyosságuk szerint vannak felosztva: mértéktelenek, eretnekek, erőszakosak, csalók, árulók.

Legelőször az Archeon folyón kell átkelniük. Ott az alvilág révésze, Kharon viszi át azokat a lelkeket, melyek Istennel nincsenek megbékülve (tehát bűnösök), így Dantét nem is akarja átvinni. Később mégis ájulásból ébredve a túlparton találja magát.

Ez a Pokol tornáca, ahol a közönyös lelkekkel találkoznak. Közönyösek voltak mind az Isten, mind az ördög iránt. Itt van Pilatus, aki nem tett semmit Jézus megmentése érdekében, illetve itt van V. Celestin pápa is, aki Dante kortársa volt. Az ő szerepe azért érdekes, mert ő volt az első pápa (191 előde volt), aki lemondott tisztségéről, átadva helyét. Dante ezért a gyengeségéért haragudott rá (meg azért, mert az őt követő VIII. Bonifác pápát nem kedvelte.)

Az I. kör a meg nem keresztelt lelkek helye. Itt azok vannak, akik Krisztus előtt éltek, így nem tudták felvenni a kereszt szentségét, de ide kerültek a meg nem keresztelt újszülöttek lelkei is. Olyan emberek lelkeivel találkoznak itt, mint Homérosz, Horatius, Akhilleusz, Aeneis, de ide tartozik Vergilius is. Nekik van lehetőségük arra, hogy a Mennyországba jussanak, mert Jézus korábban leszállt ide és magával vitte az Ótestamentum atyáit és prófétáit. Így a lebegőnek nevezett lelkek vágyakozva várják Jézust.

A II. kör a szerelem bűnöseit rejti. Itt jelenik meg először a büntetés is: szélviharban állnak.  A második körben van Antonius és Kleopátra, Trisztán és Izolda, Paolo és Francesca, akiknek a történetén Dante el is ájul (valóban megtörtént eseményt dolgozott fel). Elmesélik, hogy Francesca férjes asszony volt, Paolo ráadásul a férje testvére. Szerelmüket azonban nem tudták visszatartani. A férj azonban rájött a hűtlenségre, és mindkettejüket megölte. Így ők a szerelem bűnösei lettek, míg a férj egy mélyebb bugyorban a testvérgyilkosok közé került.

A III. körbe a torkosok és a falánkok kerültek, akik vízben állva, mocskos hótól és esőtől áznak, miközben szörnyek marcangolják a testüket. Őket Kerberosz, a három fejű kutya őrzi.

A IV. körben fösvényeket, költekezőket és uzsorásokat találnak, akik vállukon nehéz, sziklákkal teli zsákokat cipelnek egy magas partra, azonban állandóan összeütköznek, így sosem tudják odavinni. Sok pápa és pap bűnhődik itt Plutusz ördög őrzésében. Nagypénteken érnek ide.

Az V. kör a haragosak lelőhelye, akik a Styx folyóban verekednek.

A VI. körben Dis (Lucifer) lángoló városának falai következnek. Lakói hitetlenek, nem hittek a halál utáni életben. Büntetésük, hogy lángoló sírban forognak.

A VII. kör a Minotaurusz által őrzött erőszaktevők helye. Itt három gyűrű található. Az külsőben gyilkosok és rablók (mások vagyonában kárt tevők) bűnhődnek. Három kentaur vigyáz, s lenyilaz minden szökni vágyót. Itt találják többek között Attila hun királyt. A középsőben az öngyilkosok ligete van. Fává változtak, gallyukat letörve véreznek. A belső körben az istenkáromlók és a kéjelgők kaptak helyet. Ők meztelenül tűzesőben és lángoló homokban égnek. Itt található Szodoma városa. Nagyszombat hajnalán távoznak.

A VIII. körhöz egy szakadékon keresztül vezet az út. A kör bűnöseit Gorgosz, a kígyótestű, ember arcú lény vigyázza. Itt a csalók találhatók, akik tíz bugyorban vannak elhelyezve. Az elsőben meztelen kerítőket és csábítókat ostoroznak ördögök, a másodikban hízelgők emberi ürülékben fulladoznak. A harmadikban olyanok vannak, akik egyházi javakat adtak-vewttek, mint például Simon mágus és követői, a simoniákusok. Büntetésük, hogy fejjel lefelé kőlyukba vannak beszorítva, miközben talpukat tűz égeti. A negyedik bugyorban a jósok és varázslók találhatók, akik azért, mert a nem látható jövőt nézték (amit csak Isten láthat), büntetésből kitekert fejjel, hátrafelé kell menetelniük. Az ötödik bugyorhoz nagyszombat reggelén érnek. Itt a csalók és nyerészkedők vannak, akik szurokban főnek, miközben ördögök vasvillával szurkálják őket. A hatodikban a képmutatók lakoznak. Ők súlyos ólommellényt viselnek, mely arannyal van bevonva. Itt van a Víg barátok lovagrend, akiknek a gyengéket kellett volna védelmezniük, azonban inkább a testi örömöknek áldoztak. A képmutatók Kajafás főpapon lépdelnek. Ő volt az, aki keresztre feszíttette Jézust, mondván,  egy ember élete inkább, mint egy egész népé. A hetedik bugyorban tolvajok bűnhődnek. Mivel életükben álnokok voltak, ezért itt kígyók marják testüket. Ettől elporladnak, de újból fölélednek, hogy folytatódjon szenvedésük. A tisztességtelen tanácsadók és a másokat becsapók a nyolcadik bugyorba kerültek. Ők tűzköpenyt viselnek. Itt raboskodik Odüsszeusz is, aki csellel vette be Tróját. A kilencedikben a viszályszítók és a hitszakadás okozói vannak, akiknek teste fel van nyitva és verik őket. Itt van az iszlám vallás alapítója Mohamed is. A tízedik bugyorban a hamisítók és hazugok vannak, akik rühes testüket folyton kaparják, és olthatatlan szomjúság kínozza őket. Itt van Putifárné, aki Józsefet akarta elcsábítani, és itt van Szinón is, aki rávette a trójaiakat, hogy vigyék be a falovat.

A Gigászok kútja következik, melyen keresztül lejjebb lehet ereszkedni.

A IX. kör a csalók helye. Őket az ördög felmetszi, és megcsonkítva mennek körbe-körbe. Ez a  rész négy részre van osztva: az első a rokonok árulóit és a testvérgyilkosokat rejti, akik jégbe fagyva szenvednek, a második a hazaárulókat, ők szintén egy befagyott tóban vannak. A harmadik a vendégek elárulóit tartja fogva, akik rettenetesen szomjasok, de nem tudnak inni az előttük folyó patakból. A negyedik pedig a jótevőik elárulóit őrzi. Itt maga a háromfejű Lucifer marcangolja a lelkeket. A fehér, fekete, sárga színű fej kifejezi a három emberfajta, tehát ez egész emberiség bűneit. A három arca a tehetetlenség, tudatlanság és a gyűlölet arca. Három szájával Júdást, Brutust és Cassiust tépi, akik a legnagyobbakat árulták el (Jézus és Caesar). Lucifer egyébként Isten legszebb angyala volt, de a legszörnyűbb ördög lett belőle lázadása után. Hatalmas denevérszárnyaival csapkod a Cocitus folyó vizében, amitől az be is fagyott.

Dante és Vergilius egy titkos ajtón tud távozni, és a kijutnak a csillagokhoz.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.