Történetek az Ószövetségből

Genesis

A teremtés

A Genesis két teremtéstörténetet is közöl. Az elsőben Elóhim (Isten) a semmiből teremtette a mindenséget hat nap alatt, míg a hetediken megpihent. Az eltelt napok alatt a világ egyre rendezettebb lett, a csúcspont pedig az utoljára megteremtett ember, melyet Elóhim saját képmására alkotott, hogy uralkodjék a földön. (LINK)

• Első nap: világosság és sötétség
• Második nap: alsó és felső vizek szétválasztása
• Harmadik nap: szárazföld és növények teremtése
• Negyedik nap: égitestek teremtése
• Ötödik nap: vízi és légi állatok teremtése
• Hatodik nap: szárazföldi állatok és az ember teremtése
• Hetedik nap: az Úr megpihent (sabbat, szombat)

A másodikban Isten Jahve Elóhim (Úristen) néven több antropomorf, emberi tulajdonsággal rendelkezik. A külső természet sivatagi pusztaság, az embert pedig a föld porából gyúrja, orrába lehelve az életet. Innen ered az Ádám név: ember (adam) a földből (adama).

Itt az ember, mely elsőnek megteremtetik, minden mást érte teremt az Úr. Létrehozza neki az Édenkertet, hogy vigyázza és művelje. Minden az övé ott, kivétel a jó és rossz tudás fája, melyről nem ehet. Állatokat teremt neki, melyeket Ádám nevez el, de nem akad társra. Isten ezért álmot bocsájt rá, és oldalbordájából hozza létre asszonyát, Évát. Így ketten már egy test lehetnek. (LINK)

A bűnbeesés (LINK)

Harmóniájuk azonban megtörik. A kígyó bűnbe csábítja őket azzal, hogy ráveszi Évát, egyen a tiltott fáról, majd az asszony Ádámot is ráveszi erre. Hisznek a kígyónak, aki azt mondta, hogy így Istennel egyenértékűvé válhatnak, de a fáról szerzett tudás csak ráébreszti őket meztelenségükre és gyengeségükre. Ez az eredeti, az eredendő bűn.

Isten büntetése nem marad el: férfi és nő között megromlik a harmónia, utóbbi fájdalommal hozza világra utódait, férje uralkodni fog rajta. A férfi gyötrelmes munkát fog végezni, sokszor eredmény nélkül, mert átkozottá vált a föld. Halál vár rá élete végén, hogy visszatérjen a földbe, melyből lett. Küzdelem vár az emberre, a jó és a rossz küzdelme (Éva fiai és a kígyó fiai), de Isten megígéri, hogy végül a jó fog győzedelmeskedni. A párnak el kell hagynia az Édenkertet is.

A bűn növekedése – Káin és Ábel (LINK)

Ez eredeti bűn magával hozta az emberek közti ellenségeskedést, gyűlölködést, gyilkos indulatokat. A legelső bizonyíték erre Ádám első szülött fiának, Káinnak, és a másodszülött Ábelnek a története. Előbbi földműves, utóbbi juhpásztor.

Mindketten áldozatot mutatnak be Istennek, azonban a Teremtő csak Ábel áldozatát fogadta el. Káinon ezért féltékenység lesz úrrá (érdekes kérdés lenne, hogy Isten miért nem fogadta el Káin áldozatát, miért tesz különbséget köztük), és agyonüti. Ez az első gyilkosság, ami ráadásul testvérgyilkosság.

Isten számon kéri Káint és megbünteti. Munkája eredménytelen lesz, bujdosni fog, de meg is bélyegzi, hogy senki meg ne ölhesse. Káin elvándorol, s Édentől keletre telepszik le. Neve összeforrt a gonoszsággal és az embertelenséggel a későbbiekben, míg Ábel a szelídség és az ártatlanság jelképe lett.

Az özönvíz (LINK 1; LINK 2; LINK 3)

Isten, látván, hogy terjed az emberek gonoszsága, megbánta, hogy megteremtette őket. Büntetésül úgy döntött, özönvizet bocsájt az emberiségre, elpusztítva a romlottságot. Egyedül Noét és családját tartotta érdemesnek az életre, mert ő igaz ember volt és kifogástalanul élt. Szövetséget kötött vele, s megígérte, hogy nem irtja ki többé a földön élőket. Ennek a szövetségnek lett a jele a szivárvány, Isten szögre akasztott íja.

Az özönvíznek is két forrásanyagát szerkesztették egybe, ezért fordulhat elő, hogy az egyik fejezetben az Úr azt parancsolja, hogy Noé két-két állatot vigyen fel a hajóra, míg a másikban hetet-hetet. Negyven nap után eláll az esőzés. Noé bárkája hét hónapos hánykolódás után az Ararat hegyén megfeneklik. Noé madarak segítségével megtudja, hogy most már elhagyhatják a hajót (amíg visszajön a kiröptetett madár, víz borítja a felszínt. Negyedik alkalommal nem jön vissza a galamb, az ács innen tudja, hogy most már partra léphetnek. A bárkát elhagyó Noé áldozatot mutat be az istennek.

József története (LINK 37-50. fejezet)

József történetét a pátriárkákról szóló elbeszélés után beszéli el Biblia. József Jákob gyermeke, nagyapja Izsák, dédapja Ábrahám, akivel Isten szövetséget kötött, hogy a zsidók földje lesz Kánaán.

József apjának legkedvesebb gyermeke, amiért testvérei gyűlölik. Még jobban meggyűlölik, mikor elmeséli nekik álmát, mely azt jósolta, hogy uralkodni fog testvérei felett. Megölését tervezik, de végül egy üres kútba dobják. Végül az arra járó kereskedőknek eladják, ruháját pedig állat vérébe mártva átadják apjuknak, azt hazudva, hogy állat tépte szét.

Isten végig Józseffel van, álmok segítségével ad tanácsokat neki. Mikor a kereskedők Egyiptomban Potifárnak, a fáraó hivatalnokának eladják, álomfejtései révén gazdája bizalmasává fogadja. Azonban Potifár felesége megpróbálja elcsábítani, majd a sikertelen kísérlet után börtönbe záratja Józsefet. Itt is folytatja az álomfejtést, most rabtársai jövőjét jósolja meg.

Mikor a fáraó is álmot lát, és azt senki sem tudja megfejteni, Józsefhez fordulnak. Az álom hét kövér tehénről szól, melyek a Nílus partján legelnek, majd hét sovány tehén felfalja őket. Ezt hét szép kalász követi, melyeket hét száraz kalász nyel el. A jóslat: hét bő esztendő következik, melyet hét szűk fog követni, ezért fel kell készülni élelmiszer elraktározásával. József jutalomban részesül, megházasodik, gyermekei születnek.

Az éhínség idején Jákob Egyiptomba küldi gyermekeit gabonáért, akik nem ismerik fel Józsefet és leborulnak előtte. Ezzel beteljesedik József álma, aki felismeri bátyjait. Próbára teszi őket többször is, mielőtt felfedné kilétét előttük. Végül bevallja, ki ő, s bőségesen megjutalmazza mindet.

Nem vádolja őket bűnükért, megbocsájt nekik. Azt vallja, az egész Isten terve volt, mert így tudja megmenteni őket az éhínségtől. Mindezek József erkölcsi nagyságáról tanúskodnak. Megmutatják, hogy nagy tettekre, mások irányítására csak az képes, aki már tapasztalta a szenvedéseket, és aki magán is tud uralkodni. József maga is változik a műben, a dicsekvő fiúból felelősségteljes irányító lesz, aki ellent tud állni a csábításnak is. A rosszat (testvérei tettét) jóval viszonozza, ez Krisztus előképéve teszi.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.