2011.01.23 - Biblia - Ószövetség
2011.01.23. 18:37
A Biblia
A Bibliában megtalálható szinte az összes irodalmi műfaj kezdetleges formában (elbeszélés, példázat, párbeszéd, himnusz, siralom, jövendölés, szerelmi dal). Ez, valamint az, hogy emberi alaphelyzeteket, élményeket mutat be, megkerülhetetlenné, az alapműveltség részévé teszi.
A Biblia az ógörög biblion többes száma, jelentése könyvek. Nevezik még Írásnak, Isten Igéjének, Szentírásnak, Könyvek Könyvének.
A 39 (45, 46, attól függően, melyik nézetet valljuk) könyvet tartalmazó Ószövetség és a 27 könyvet tartalmazó Újszövetség korábban egybefüggő szöveget alkotott, de ezeket később tagolták. Előbb fejezetekre, majd versekre szedték, első nyomtatott példányoknál pedig már számozták is, hogy melyik fejezet melyik verséről van szó.
Az Ószövetség (Ótestamentum)
Az Ószövetség korban, műfajban és nyelvben eltérő irodalmi művek gyűjteménye. A klasszikus héber, néhol arámi nyelvű művek Kr. e. 12. század és Kr. e. 2. század között keletkeztek. Ez idő tájt kezdték összeválogatni, vizsgálni a szövegeket.
A válogatás vallási alapon történt, így főként azok a művek kerültek bele, melyeket szent könyveknek tartottak. Ebbe a csoportba azok az alkotások kerülhettek, melyeket a szent írók közöltek. Ők voltak azok, akik által Isten kinyilatkoztatja akaratát. Ez a kanonizáció: felismerték és elismerték az iratok isteni sugallatát, eredetét, így azok belekerülhettek a gyűjteménybe.
Ezek mellett olyan írások is helyet kapta a Bibliában, melyek nem vallási, hanem esztétikai értéket képviselnek. Néhány világi tartalmú könyv (Prédikátorok könyve, Eszter könyve), közmondásokat, filozófiai, erkölcsi költeményeket tartalmazó részek (Példabeszédek könyve, Jób könyve), erotikus, szerelmi költészet (Énekek éneke) is megtalálható az Ószövetségben.
A Kr. e. 3. században görögre fordították, melyet Septuagintának (hetven) neveznek. Az elnevezés onnan ered, hogy a legenda szerint hetven zsidó bölcs, egymástól elkülönített cellákba zárva szóról szóra ugyanazt a fordítást készítette.
Az Ószövetség a zsidóság őstörténetét dolgozza fel. Három részre lehet osztani: Tóra (törvény), Próféták könyve, Iratok. Mindegyiket Jézus születése előtt írták. Az Ószövetség elnevezés arra utal, hogy Isten a kiválasztott nép (zsidók) őseivel, Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal szövetséget kötött, és szigorú törvényeket írt elő számukra. A szövetséget később Mózessel megújította, nekik ígérve hazául az ígéret földjét, Kánaánt. Később Jézus új szövetséget kötött az emberek és Isten között, ebből ered az Újszövetség elnevezés.
Az Ószövetség első részét Mózes öt könyve alkotja (Tóra). Az öt könyv együtt Pentateuchos (öt tekercs) nevet kapta. Részei:
- Genesis = eredet: a világ, az emberiség és a zsidó nép keletkezését mutatja be.
- Exodus = kimenet: az egyiptomi fogságból való kivonulást írja le.
- Leviticus: levitákról szóló könyv.
- Numeri = számok: a zsidók népszámlálásáról.
- Deuteronomium = második törvény: megismétli a törvényt és annak betartására szólít fel.
|