Római írók

Catullus (Kr. e. ?87-?54)

Az új költők képviselője, aki elutasította teljesen a közéletet. Költészetével nem akart tanítani, nevelni, inteni. Független szellem volt. Szórakozni, élni szeretett, nem vágyott elismerésre, elég volt neki barátainak köre. Közvetlen volt, érzéseit, gondolatait nyíltan kimondta.

Egyik legmeghatározóbb élménye a Lesbia-szerelem volt. Így nevezte szerelmét, aki férjes asszony volt. Testi és lelki vágyat is táplált iránta, bár tudta, hogy a nő el fogja hagyni. Mégis, ez volt életének egyetlen értelme.

Vergilius (Kr. e. 70-19)

Paraszti családból származott. Apja a felemelkedés reményében politikai pályára szánta, de Vergiliust nem vonzotta ez. Helyette a költészetet és a filozófiát tanulmányozta. Egyik meghatározó élménye volt, mikor Augustus veteránjainak kisajátították apja földjét. Ezt később visszakapták, köszönhetően befolyásos barátainak. Ez megváltoztatta hozzáállását a császárhoz: igazságosnak, aki elhozta a jólétet és a békét. Ez megjelent a költészetében is. Műveinek köszönhetően került kapcsolatba Maecenassal, aki a császárhoz is bejárást biztosított neki.

Származása miatt is nagyon közel állt hozzá a földművesek, pásztorok világa. Első megjelent művében is az ő témájukat dolgozta fel. Pásztorkölteményeinek válogatása volt az Eclogae, mely tíz bukolikát tartalmazott. A földműves szereplők a művekben nem menekülhetnek a valóság elől, bármikor elvehetik a földjeiket. Igaz, megjelenik a pozitív oldal is: olyanokról is ír, akik már visszakapták otthonukat. A pásztorok beszélgetéseinek témája leginkább a hétköznapi élet: a nyáj őrzése, szerelem, dalolás. A párbeszédes formában megírt költeményekben az új aranykor utáni vágyakozás jelenik meg.

Aeneis

A 12 énekből álló eposzt tíz éven keresztül írta, de nem tudta befejezni. Végrendeletében a mű megsemmisítését kérte (talán mert megrendült a hite Augustusban), de a császár megőrizte az eposzt.

Vergilius sokat merített Homérosztól, feldolgozta mindkét művét, kiegészítve azokat. Első hat énekét az Odüsszeuszhoz hasonlíthatjuk, mivel itt is a főhős bolyongása jelenik meg. A második fele a műnek az Iliászt idézi a harcokkal.

Az Aeneisz a görög Iliász folytatásának is tekinthető lenne. A trójai Aeneasnak Hektór szelleme, valamint anyja, Venus is megjelent, megjósolva a város pusztulását. Aeneas azt a küldetést kapta, hogy hagyja el Tróját és alapítson új várost. Ezzel kezdődött Róma mondai honfoglalása.

Vergilius művében megjelenítette Róma történelmének fényes eseményeit, egészen Augustusig, akit Aeneas leszármazottjának tartott. A történelmi múlt is úgy jelenik meg, hogy azzal Augustus törekvéseit igyekszik igazolni, de megjelenik Róma világuralmi szerepe is.

Horatius (Kr. e. 65-8)

Apja felszabadított rabszolga volt. A költő mindezt nem szégyellte, sőt azt vallotta, hogy a tudás és a tehetség emeli ki az embert, nem pedig a származás.

Horatius kezdetben Augustus ellenfele volt, de belátta, hogy a császár által teremtett béke sokkal fontosabb és jobb az embereknek, mint a köztársaság polgárháborús időszaka. Azt is látta azonban, hogy ebben a békében nincs igazi szabadság, hiszen csak azok a művek jelenhettek meg, melyek a császárt istenítették. Annyiban sikerült megőriznie függetlenségét, hogy nem lett a császár hivatalnoka.

Alkotások

Először gúnyolódó verseket írt, melyben a polgárháború bűnös nemzedékét szidja. Ezek az epodusok. Ezekkel egy időben írta szatíráit, melyet a korban tipikus római műfajnak, görög előzmények nélkülinek tartottak. A szatíra jellemzője a valóság komikus-ironikus ábrázolása, a történet komolynak tűnő, de a körülmények sokszor abszurdak. Horatiusnál hiányzik a gúny, enyhébb az irónia. Beszélgetéseket vetett papírra, melyekben az emberi hibákat, a társadalom visszásságait tárja fel, megpróbálva orvosolni a problémákat.

Az episztolát, költői levelet Horatius fejlesztette önálló műfajjá. Ezt legtöbbször valóságos, megnevezett személyhez írja a költő. Jó tanácsokat ad, elgondolkodtat, vagy csak közli gondolatait, meglátásait. Később az episztolát ars poetica néven emlegették. Az ars poetica költői hitvallás: a költő arról ír, mit jelent számára az irodalom, mit tart értéknek. Összefoglalja művészi elveit, elvárásai.

Horatius legérettebb alkotásainak ódáit tartjuk. Ezek fenséges tárgyról szólnak, emelkedett stílusban, hangnemben. Feszült érzelmi állapot jellemzi. Témája lehet isten, haza, szerelem, természet, barátság, stb. Horatius legtöbbször a hazafiasságot, a szilárd római jellemet és az egyszerű vallásosságot magasztalta.

Bármely műfaj is legyen szó, Horatius egy elvet követett, az arany középszer (arany középút) elvét. Ez számára azt jelentette, hogy tartózkodni kell a vágyak, érzelmek, szenvedélyek túlzásaitól. Nem szabad az életben egyik véglet felé sem kilengeni, hanem az egyszerű, tartózkodó létet kell vállalni. Ha ezt követi valaki, akkor nem érheti meglepetés az életben, felkészülten fogja érni a rossz, melyet biztos, hogy jó fog követni. A lélek nyugalma a fő, az egyensúly, bár emellett költészetben gyakran megjelenik az ember boldogságigénye, félelme az elmúlástól.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.