Homérosz - Iliász (tartalom)
2010.12.27. 15:30
HOMÉROSZ: ILIÁSZ
Műfaja: Eposz
Címe: Trója régi nevéből származik: Ilion – Iliász = Ílionról szóló ének
Keletkezése: i.e. 800-ban íródott (500 évvel a trójai háború után)
Előzmények:
Zeusz, a főisten elcsábította Tündareósz király feleségét, Lédát hattyú alakban. Léda két hattyútojást hozott a világra, melyekből egy-egy lány illetve fiú ikerpár kelt ki. Előbbi volt Helené, Zeusz lánya, amit csodálatos szépsége is bizonyított, valamint Klütaimnésztra Tündareosz lánya. A fiúk Kasztór és Polüdeukész voltak. Az ikernővéreket két testvére vette nőül: Agamemnón mükénéi király Klütaimnésztrát, Menelaósz spártai király pedig Helenét.
Zeusz közben azon gondolkodott, hogy feleségül veszi Thetisz tengeri istennőt, azonban egy jóslat miatt elállt ettől. A Végzet ugyanis úgy döntött, hogy bárki felesége lesz is Thetisz, hős és nagyszerű gyermeke fog születni, aki sokkal dicsőbb lesz apjánál – Zeusz pedig okult apjának, Kronosznak sorsából. Elhatározta, hogy Thetiszt egy halandóhoz adja hozzá. A kiválasztott Péleusz lett, a mürmidonok királya.
Az esküvőn az istenek gazdag ajándékokkal kárpótolták Tetiszt. Egyedül Erisz, a viszály istennője nem jött el, mivel meg sem hívták. Bosszúból Erisz egy aranyalmát gurított közéjük „A legszebbnek” felirattal. Három istennő, Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité szállt küzdelembe az almáért. Zeusz Pariszt, a trójai herceget bízta meg a döntéssel. Ő a szerelem istennőjét, Aphroditét találta a legszebbnek, mivel az Helené kezét ígérte neki. Héra és Pallasz Athéné azonban úgy megsértődtek, hogy trója ellenségei lettek. Parisz a spárta kincsekkel együtt megszöktette Helenét is, ami az egész görög nép bosszúját váltotta ki.
Ezzel indult a tíz évig tartó trjai háború. A valóságban az i.e. 13. században a peloponnészoszi királyok vezettek gyarmatosító hadjáratot.
A mű 15700 sor, hexameterben megírva, 24 énekre tagolva.
A 10 éves háború utolsó előtti évének 52 napját meséli el, úgy hogy céloz a múltra és a jövőt sejteti, miközben egyetlen eseményt ragad ki. A kohéziós erő a harag, mely legerősebben Akhilleuszban jelenik meg. Homérosz feltárja a harag okát, következményeit és a feloldódást.
In medias res kezdés.
Segélykérés (invokáció): Kalliopéhoz, az eposzírás múzsájához fohászkodik
Témamegjelölés (propozíció): A költemény tárgyának (Akhilleusz haragja) tömör ismertetése: Agamemnón megsérti Apollón papját, mert lányát ágyasává teszi. Apollón bosszúból dögvésszel sújtja a görög seregeket kilenc napon át. Agamemnón kiengeszteli Apollónt, de ezután Akhilleusz ágyasát, Brisszészt veszi magához.
Bevezetés (expozíció): 7 sorban összekapcsolja az isteni és az emberi világot.
A mű fordulópontja: Patroklosz halála. Akhilleusz haragja barátja elvesztése miatt tovább növekszik, megöli Hektórt, meghurcolja annak holttestét.
A mű vége: kölcsönös kiengesztelődés. Akhilleuszban felülkerekedik az emberiesség.
Istenek: ember alakúak, az embereket játékszernek tekintik, sűrűn beavatkoznak (deus ex machina); a két fél harca az istenek harca is egyben
Főhős: Akhilleusz (nem a fővezér Agamemnón) – a kor eszménye: bátor és erős. A többiek főlé emeli isteni származása, valamint az, hogy tisztában van sorsával és vállalja azt. Anyja Thetisz vetít előre sorsát: vagy marad harcolni, s meghal, de akkor hírneve örökre fennmarad, vagy hazatér, ahol hosszú élet vár rá, viszont hírneve odalesz. Akhilleusz inkább vállalja a hősi halált a dicsőséggel.
Pártatlan leírás: egyik fél sem negatív, a trójaiak is a békét testesítik meg (vének), Hektór pedig a legárnyaltabb figura
Események:
- Ének: Agamamnón elrabolja Apollón papjának, Khrüszésznek lányát, amiért az istenség megharagszik, s kilenc napos dögvésszel sújtja a görög katonákat. Akhilleusz megkérdezi a jóstól, hogyan vethetnének véget katonák hullásának, aki azt feleli, hogy vissza kell adni ajának a szépszemű leányt. Agamemnón beleegyezik, de megfenyegeti Akhilleuszt, hogy ugyanúgy veszi el tőle zsákmányát, Briszéiszt, ahogy ő elvette tőle Khrüszéiszt. Ezzel kívánja bizonyítani hatalmát. Miután beteljesíti ígéretét, Akhilleusz elvonul és nem vesz részt a harcoban. Anyja, az ezüstlábú Thétisz istennő Zeuszt kérleli, hogy büntesse meg az akhájokat tiszteletlenségükért.
- Ének: Zeusz büntet: Nesztor képében belelép Agamemnón álmába s rossz tanácsot ad. Arra bíztatja, most támadjon a trójaiakra. Agamemnón reggel próbára teszi a harcosokat: azt mondja nekik, menjenek haza. Pallasz Athéné közbelép, nehogy hazatérjenek a férfiak. Felbíztatja Odüsszeuszt és a többi görögöt a harcra. Ok: a trójai Parisz „rabolta” el a görög Menelaósznak (Agamemnón tesvérének) a feleségét, Szép Helénét. 9 éve ezért harcolnak, ne egyen mindez hiábavaló. Mindenki harcra kész, egyedül Akhilleusz csapatai nem készülődnek. Az eljövendő támadás hírét, Irisz, az isteni hírnök viszi a trójaiaknak.
- Ének: A csatában Menelaosz szembekerül Parisszal, aki félve menekül az összecsapás elöl. Bátyja, Hektór, megszidja, hogy csak a női szoknyák vitéze, de a férfias csatákban nem jeleskedik. Parisz elszégyelli magát, és azzal áll Menaláosz elé, hogy ketten küzdjenek meg. A győztesé legyen a nő, a kincsek, a végső győzelem, a vesztes pedig vonuljon el. Meneláosz rááll a kihívásra. Priamosz – Parisz és Hektór apja – előtt esküt tesz a két sereg, hogy nem avatkoznak a párviadalba. Sorsot húznak, hogy dobja először dárdáját. Ezt Parisz nyeri, de elvéti Meneláoszt. Mikor az vissza akar vágni, Pariszt Aphrodité istennő ködbe burkolja és elragadja. Helené megvetően fogadja Pariszt.
- Ének: Menelaosznak kellene a győztesnek lennie ezek után, de a trójaiak megszegik az esküt és egyikük nyilat lő Menelaoszra, aki megsebesül. Az istenek, akik a nyilat is irányították, eldöntik, hogy Trójának vesznie kell.
- Ének: A csatában az istenek is részt vesznek. Aphrodité fiát, Aineiászt oltalmazza, de az akháj Diomédész megsebzi kezén. Mikor Diomédész tovább üldözi Aineiászt, annak segítségére Árész érkezik (őt Apolló küldi). Diomédész nem hátrál, Pallasz Athéné segítségével megsebzi Árészt, aki apjához, Zeuszhoz siet panaszkodni.
- Ének: Hektor imádkozásra szólítja fel anyját, Hekabét. Elbúcsúzik feleségétől, Andromakhétól, valamint gyermekétől, Asztüanaxtól. Próbálják visszatartani, de hajthatatlan.
- Ének: Sisakrázó Hektor és Aiász küzd meg egymással, de a csata eldöntetlen.
- Ének: Zeusz megtiltja az isteneknek, hogy beleavatkozzanak a harcokba. Eldől, hogy Trója nyerheti a harcokat, míg Akhilleusz nem áll újra csatasorba.
- Ének: Agamemnón a hazatérésen gondolkodik, de a bölcs Nesztór azt javasolja, inkább békítse meg Akhilleuszt, s adja vissza neki Briszéiszt. Agamemnón beleegyezik, s követséget küld a harcoshoz Aiász és Odüsszeusz vezetésével, de Akhilleusz nem békél meg.
- Ének: a két tábor puhatolózni kezd a másik szándékai felöl. Hektór egy kémet, Dolónt küldi a görög táborba, de Odüsszusz és Diomédész elfogják, kivallatják, majd megölik. Megtudják, hogy a trójaiak trák szövetségese, Rhészosz király Trójába érkezett. Nyugovóra tért táborát megtámadják és kifosztják, lovait elviszik, a trák katonákat lemészárolják.
- Ének: újabb összecsapás a két tábor között. Az akháj Agamemnón számos trójait megöl, míg Hektór harci szekerén öldösi a görög vitézeket. Megsebesül Agamemnón, Diomédész és Odüsszeusz is.
- Ének: a trójaiak egyre jobban előretörnek, már a görög hajókat védő falat ostromolják.
- Ének: a csata már a hajóknál folyik.
- Ének: Héra, Zeusz felesége ráveszi Poszeidónt, a tengerek istenét, hogy segítse a görögöket, míg Zeusz alszik.
- Ének: Apollón Hektór előtt jár a harcban, felhőbe burkolva védelmezi azt. Patroklosz elhatározza, hogy csatába hívja Akhilleuszt.
- Ének: Akhilleusz Patroklosznak adja páncélját, hogy abban küzdjön, de ő nem csatlakozik hozzá. A trójaiak menekülnek előle, mert Akhilleusznak hiszik, ám Apllón eléáll és lecsapja fejéről a sisakot, páncélját pedig leoldja. A védtelen Patrokloszt előbb Euphorbosz sebesíti meg, majd Hektór leszúrja dzsidájával. A haldokló Patroklosz megjósolja Hektór Akhilleusz általi halálát.
- Ének: Hektór felcsatolja Akhilleusz páncélját. Meneláosz kimenekíti a holttestet, és Akhilleuszhoz küldet a hírrel.
- Ének: Akhilleuszt lesújtja a hír és bosszút esküszik. Megfogadja, hogy addig nem temeti el Patrokloszt, míg Hektór fejét és fegyvereit nem teríti elébe tizenkét trójai ifjú lenyakazása mellett. Anyja, Thetisz istennő megígéri neki, hogy új páncélt kovácsoltat Héphaisztosszal. A páncél leírása.
- Ének: elkészül a páncél, melyet magára ölt Akhilleusz. Kibékül Agamemnónnal, s halhatatlan lovaival elindul a csatába.
- Ének: Zeusz összehívja az isteneket és engedélyezi, hogy ki-ki segítsen annak, akit kedvel. Akhilleusz közben Hektórt keresi a csatában, de Aineiász kerül elébe. Összecsapnak, de Poszeidón ködöt bocsát Akhilleusz szemére és kiragadja a harctérről Aineiászt. Zeusz ugyanis azt tervezi, hogy Trója ura lesz később Aineiász, így nem halhat meg a csatában. Akhilleusz nagyon bedühödik, megöli Priamosz legifjabb gyermekét, Hektór öccsét, Polüdoroszt. Hektór ekkor ráront, de az istenek megakadályozzák harcukat, mondván, nem jött még el az ideje.
- Ének: Akhilleusz haragja elől próbálnak menekülni a trójaiak, de ő kiragad közülük tizenkettőt áldozatnak Patroklosz temetésére. A rengeteg trójai tetemtől elborzad a két folyam, melyek a tengerbe ömlenek, s hogy a trójaiak a várba tudjanak menekülni, hullámaikkal elragadják Akhilleuszt.
- Ének: Priamosz próbálja rávenni Hektórt, hogy ne küzdjön meg Akhilleusszal, de nem jár sikerrel. A két harcos sokáig nem bír egymással, de végül megtalálja Akhilleusz Hektór sebezhető pontját: A váll és a nyak közötti részen szabadon maradt a trójai torka, ezt szúrta át dárdájával. Hektór utolsó szavaival arra kéri ellenfelét, hogy ne gyalázza meg holttestét, hanem adja ki apjának. Akhilleusz ezzel szemben megfosztja páncéljától és fegyvereitől, inait átfúrja, harci szekere után köti és körbehurcolja a harctéren.
- Ének: Akhilleusz hozzálát Patroklosz temetéséhez. Áldozatot mutat be, levágja Patroklosz lovát és kutyáját, a tizenkét trójai ifjat, Hektór testét pedig a kutyák elé veti. Az istenek azonban vigyáznak a tetemre, bekenik ambróziás rózsaolajjal, s kék felhőt küldenek, hogy a nap ne süsse. A görögök Patroklosz temetésével egyidőben, szokásuk szerint, versenyeket rendeztek.
- Ének: Az istenek rosszallják, hogy Akhilleusz megcsúfolta Hektór testét. Zeusz felszólítja Thetiszt, hogy csitítsa fiát, Iriszt pedig Priamoszhoz küldi. Meghagyja az öregnek, hogy menjen az akhájokhoz ajándékokkal fiát kiváltani. Hermész segít neki, láthatatlanná teszi, hogy sértetlenül eljuthasson Akhilleuszhoz. Priamosz könyörög Akhilleusznak, aki megenyhül, s megparancsolja, hogy mosdassák meg, öltöztetessék fel Hektór testét, s készítsenek lakomát. Megfogadják, hogy míg tart a temetés és a gyász, szüneteltetik a harcot. Kilencnapi előkészület után gyújtották meg a máglyát, az elhamvadt Hektór maradványait pedig örök nyugalomra helyezték.
|